Most akkor ihatunk a csapból Magyarországon, vagy mérgezett a víz?
Általánosságban elmondható, hogy jó az ivóvíz minősége hazánkban, azonban még mindig vannak olyan települések, ahol az arzén- és az ólomtartalom meghaladja a határértékeket.
A Portfolio hírportál riportjából kiderült, országosan a lakosság 98 százaléka számára érhető el a közüzemi vízellátás. Az NNK „Magyarország ivóvízminősége” című jelentéséből megtudhattuk, hogy az országos helyzetkép igen kedvező, a vízminta-vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adtak.
Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt.
A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett, de azóta jól léthatóan javult a helyzet, az arzéntartalom 96 százalékban már megfelelő volt.
Bár az ország nagy részén jellemzően közepesen kemény (100-200 CaO mg/l) vagy kemény (200 CaO mg/l felett) az ivóvíz, ez közegészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel a kemény víz a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat, kalciumot és magnéziumot tartalmaz.
Az ivóvízhálózatot alkotó csövekből és szerelvényekből akár határértéket meghaladó mennyiségben oldódhatnak ki nehézfémek, különösen – a régi ólomvezetékekből – ólom. A gerinchálózatokban az ólomcsövek kiváltása már jellemzően megtörtént, a bekötővezetékek cseréjét a szolgáltatók fokozatosan végzik. Az épületeken belüli hálózatok régi építésű házakban tartalmazhatnak ólomcsöveket, amely a szennyezés forrása lehet.