Az afgán gazdaság a szakadék szélén, a tálibok a volt technokratákra támaszkodnak
Amikor a tálibok hatalomra kerültek, Afganisztán gazdasága gyorsan a szakadék szélére került, és a növekvő szegénység és éhínség rémisztő előrejelzéseivel szembesültek. Ezért sürgős utasítással visszarendelték az összeomlott korábbi kormány pénzügyi vezetőit a munkába: tegyétek a dolgotokat, mert mi nem tudjuk címszóval.
A tálibok legutóbbi uralma óta eltelt 20 év alatt Afganisztán a főként illegális vállalkozásokkal foglalkozó gazdaságból egy kifinomult, több milliárd dolláros rendszerré fejlődött, amelyet az adományozói segélyek és a nemzetközi kereskedelem táplál. A tálibok, a vidéki papságból kinőtt mozgalom nehezen tudta felfogni az átalakulás mértékét.
Pénzintézetek négy alkalmazottja mesélte el az Associated Pressnek, hogy a tálibok hogyan utasították az előző kormány pénzügyminisztériumának, a központi banknak és más állami tulajdonú bankoknak a bürokratáit, hogy térjenek vissza a munkába. Az ő beszámolójukat három tálib tisztviselő is megerősítette.
„Azt mondták nekünk: „Mi nem vagyunk szakértők, ti tudjátok, mi a jobb az országnak, hogyan tudunk túlélni ezekben a kihívásokban” – emlékezett vissza az egyik állami banki tisztviselő, aki a többiekhez hasonlóan névtelenséget kérve beszélt, mert nem volt felhatalmazva arra, hogy hivatalosan nyilatkozzon. Azt mondták neki: „Tegye, amit tennie kell”, de figyelmeztették: „Isten figyeli magát, és az ítélet napján felelősségre vonják azért, amit tesz”.
Ezek a technokraták szépen csendben tanácsokkal látják el a tálib vezetést a megbénult pénzügyi szektor működtetésében: megmondják nekik, hogy mit és hogyan tegyenek. De tapasztalt szakértőként nem látnak kiutat Afganisztán gazdasági mocsarából: mivel a nemzetközi pénzek milliárdjait befagyasztották, a legjobb hazai bevétel, amit össze tudnak szedni, 500-700 millió dollár, ami nem elég az állami bérek kifizetésére vagy az alapvető javak és szolgáltatások biztosítására.
A tálibok a helyi üzletemberekkel fenntartott kapcsolataikat is erősítik, hogy fenntartsák működésüket, miközben a vezetés a külföldi tisztviselőkkel folytatott találkozókon a nemzetközi elismerés mellett érvel. A tálibok augusztus közepén történt hatalomátvétele a legtöbb adományozói támogatás hirtelen leállítását eredményezte. Ezek a kifizetések a GDP 45 százalékát tették ki, és az állami kiadások 75 százalékát finanszírozták, beleértve a közszféra fizetését is. A teljes kormányzati kiadások 2019-ben közel 11 milliárd dollárt tettek ki.
Mivel az aszály is folytatódik, az ENSZ előrejelzése szerint a lakosság 95 százaléka éhezni fog, és az ország 97 százalékát fenyegeti a szegénységi küszöb alá süllyedés veszélye. Az Egyesült Államok a tálibok elleni nemzetközi szankciókkal összhangban dollármilliárdok tartalékait fagyasztotta be, ami mind a központi bank, mind a kereskedelmi bankok likviditását aláássa, és korlátozza a nemzetközi tranzakciók lebonyolítására való képességüket.
Mindez aláásta a nemzetközi kereskedelmet, az afgán gazdaság egyik fő támaszát; a külföldi közvetítő bankok a szankciós kockázatokra való tekintettel vonakodnak a tranzakciókban való részvételtől, az informális kereskedelem azonban folytatódik. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a gazdaság erőteljesen zsugorodni fog.
A pénzügyminisztériumban és a központi bankban szinte mindennapos megbeszéléseken foglalkoznak az alapvető élelmiszerek, például a liszt beszerzésével az éhínség elhárítása érdekében, a vámszedések központosításával és a háztartási cikkek kritikus hiánya közepette bevételi források felkutatásával. Afganisztánban az összes fűtőolajat, a villamos energia 80 százalékát és a búza akár 40 százalékát importálják.