Annyira drágák az ingatlanok Debrecenben, mint Budapesten
A hazai ingatlanpiac berobbanása Debrecenre is kihatott, sokan döntöttek úgy, hogy a főváros helyett vidékre költöznek.
Illusztráció/Twenty20 
A Duna House legfrissebb jelentéséből kiderült, szeptemberben közel 12 ezer tranzakció ment végbe a magyar ingatlanpiacon, amelynek egyik nagy győztese Győr. Budapest után a legnagyobb agglomeráció Győr környékén alakult ki. Az elmúlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, az agglomeráció lakosságának száma elérte a 180-200 ezret és a városon belül a lakásoknál 50, míg a házaknál 30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az elmúlt évek statisztikái alapján
A vásárlók keresik a vidéki ingatlanokat, de nincs olyan nagy mértékű kiköltözési hullám, mint Budapesten. Az emberek tudatosabbak lettek, több szempontot mérlegelnek az agglomerációba való kiköltözés esetén.
Szombathely nagyon egypólusú város, szinte össze vannak nőve a települések. A kijjebb elhelyezkedő falvak, kisvárosok népszerűsége 3-5 éves ciklusban változik, ami elsősorban az infrastruktúrára vezethető vissza. Ilyen eset például, amikor időközben a szülők rájönnek, hogy nem tudják a gyerekeket logisztikázni, ezért megindulnak vissza a város felé.
Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen agglomerációjába. Kifelé haladva ugyanis szélesebb a választék, nagyobb a merítési lehetőség.
Debrecenben már 50 milliótól kezdődik egy élhető családi ház a kertvárosi övezetben, de vidéken alig harmadáért is elérhető egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező épület. Az árakat felhajtották a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak az árak, de általánosságban 50 százalékkal nőttek.
A városban is 50 százalék feletti az áremelkedés, egy kisebb felújításra szoruló Kádár-kockát például 45 millió forintért lehet megvenni, míg két éve 30 milliónál kevesebbért is hozzá lehetett jutni. A debreceniek tehát vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal.
