Ez a Momentum ötlete a kétharmad „lebontására”
Sokan foglalkoznak azzal az ellenzéki térfélen, hogyan lehetne bizonyos törvényeket hatályon kívül helyezni és személyeket leváltani, amelyekhez kétharmados többségre lenne szükség.
Polt Péter legfõbb ügyész beszédet mond a Magyar Jogász Egylet (MJE) tizenötödik Magyar Jogászgyûlésén Balatonfüreden 2021. szeptember 23-án.
MTI/Bruzák Noémi
Dobrev Klára és Márki-Zay Péter is azzal kampányol, hogy hatalomra kerülésük esetében az Alaptörvény bizonyos passzusait érvénytelenítenék, amelyeket megítélésük szerint a Fidesz-KDNP kormánykoalíció önkényes hatalomgyakorlás miatt hozott.
Ehhez eltérő módszereket vázoltak fel, de a lényeg mindkét esetben ugyanaz, hogy egyszerű többségben bontanának le olyan jogi kereteket, amelyekhez egyébként úgynevezett alkotmányozó többségre, vagyis kétharmadra lenne szükség.
Az elmúlt néhány napban napvilágot látott a sajtóban az a hír is, hogy a Fidesz a sokat kritizált főügyész, Polt Péter leváltását is kétharmadhoz kötné, amely nem kis felháborodást keltett az ellenzékben, mivel a legtöbb párt az ő leváltásával kampányol.
Szigeti Flóra, a Momentum igazságügyi szakpolitikusa azonban elárulta, hogy ettől függetlenül ezt meg lehetne oldani és azt is közölte hogyan, az ATV-nek adott nyilatkozatában:
„Az egyik az a vádkikényszerítés elve, ami azt jelenti, hogy ha az ügyészség nem emel vádat, akkor a bíróság ezt a döntést felülbírálhatja, illetve a másik pedig a pótmagánvád intézménye, ami azt jelenti, hogy közpénzeket érintő korrupciós ügyekben egy intézményt felruházunk azzal a joggal, hogy pótmagánvádlóként eljárást indíthasson”
A Momentum politikusa szerint tehát ezzel a két eszközzel oldható meg, hogy amennyiben vezető tisztviselőknél felmerül a korrupció megalapozott gyanúja, akkor ne legyen szükség a kétharmados többségre az eltávolításhoz.
