Nem javult a gyermekvállalási kedv, viszont a CSOK beépült az ingatlanok árába
A CSOK hatását mérték fel, és kiderítették, hogy a támogatás háromnegyedét idén elvitte az áremelkedést, miközben a három gyermeket vállalók száma nem emelkedett.
Twenty20
Az MNB által kiadott Hitelintézeti Szemle legfrissebb számából kiderült, voltak ugyan családok, amelyeknél valóban jó helyre ment az állami támogatás, de a gyerekvállalási kedvnél az ingatlanárakat jobban megemelte a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK).
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján azonban a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg.
Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született az előző évhez viszonyítva, de a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni. Készültek azonban olyan tanulmányok, amelyek azzal kalkulálnak, hogy bár az első négy év gyengén sikerült, a jövőben kedvező hatással lehet a gyerekvállalásra a csok. A családpolitika sikeressége ezen a téren azonban erősen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól is – írta a Napi.hu.
Habár a családpolitikai intézkedések egyrészt javíthatják a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát, másrészt viszont az életszínvonalbeli adottságok, a stabil gazdasági, munkahelyi és párkapcsolati háttér, az infláció, a munkanélküliség, a jövedelmi tényezők, az egészség, vallás, etnikumbeli hovatartozás, az erkölcsi normák és a kommunista múlt sokkal súlyosabb tényezőnek bizonyul.
Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt viszont előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól.
Azon párok közül, akik előzetesen tették ezt, 68 százalék két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka viszont csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást.
