Nem biztos, hogy elegendőek az uniós pénzügyi források Magyarország felzárkóztatásához
A Századvég elemzője szerint korántsem számottevő a szerepe az uniós támogatásoknak a magyar gazdaságban.
Twenty20
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, a magyar gazdaság felzárkózást segítik, de önmagukban nem elégségesek az uniós források. Attól, hogy építünk egy gyárat, még a gazdaság nem lesz fejlett. Ehhez ugyanis szükség van arra, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenység aránya minél nagyobb legyen a gazdaságban, illetve hogy a profit se áramoljon ki, hanem minél nagyobb arányban újra befektessék.
Más uniós ország példája is mutatja, hogy önmagában nem számítanak sikernek az uniós támogatások, az „ír csoda” is csak jóval azt követően bontakozott ki, hogy csatlakoztak az Európai Közösséghez.
Regős úgy gondolja, további problémát jelent az is, hogy a vállalkozásoknál kialakult egyfajta függőség: a beruházásaikat csak vissza nem térítendő forrásokból hajlamosak végrehajtani. Ugyanakkor az már az elmúlt évek egyik fejleménye, hogy folyamatosan csökken az uniós források súlya a beruházásokban.
Magyarországon is létezik az a jelenség, amelyről néhány éve a német uniós biztos, Günther Oettinger beszélt, miszerint a támogatások jelentős része visszaáramlik a donor országokba, ezáltal a nettó befizető országok is haszonélvezői a mostani keretrendszernek.
A szakember hozzátette, hazánkban ez két formában jelenhet meg, egyrészt a beruházások során importtermékeket használnak fel, másrészt a támogatást külföldi tulajdonú vállalkozás kapja, így a később megtermelt profit kiáramlik az országból. A magánszektor mellett az állami részarány is érdemben bővülhet a beruházásoknál, a 2022-es költségvetésben már egyértelműen átbillen a mérleg nyelve: a nemzeti források összege 3800 milliárd forintra rúg, szemben az uniós források 3000 milliárdjával.
