Nem valószínű, hogy a gyapjas mamutok megmentik a világot a klímaváltozástól
A Colossal nevű, feltűnő új biotechnológiai startup cég küldetése az elefánt-gyapjas mamut mashup létrehozása – a végső cél a biológiai sokféleség előmozdítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A törekvés körül elég nagy a felhajtás és nagy nevű támogatói is vannak, de a természetvédelemmel foglalkozó tudósok még mindig elég szkeptikusak.
Fotó: Flickr/AmateurArtGuy
A Colossal mögött álló tudomány még nagyon korai stádiumban van, és komoly etikai kérdésekkel küzd. A vállalat valójában nem fog visszahozni egy gyapjas mamutot, amely körülbelül 10 ezer éve nem járt a Földön. Ehelyett a Colossal kihalási kísérletének célja, hogy hibridet hozzon létre a gyapjas mamut és távoli rokona, az ázsiai elefánt között (a kettőnek közös az őse), amely maga is veszélyeztetett faj.
A mamutok rossz választásnak bizonyulnak a kihalásmentesítéshez – ez a kutatási terület az utóbbi években új lendületet vett –, és ez a projekt elveheti a reflektorfényt fontosabb természetvédelmi erőfeszítések elől – mondták a Verge-nek ökológusok és biológusok. A gyapjas mamut pszeudo-támadása a szakértők szerint a klímaváltozás orvoslására is kockázatos javaslat, tekintve, hogy az emberiségnek rövid idő áll rendelkezésére a Földet lázba hozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
„Azt hiszem, bevallom, a bennem élő ötéves gyerek nagyon szeretne látni egy mamutot. Tudományos szempontból egyszerűen lenyűgöző. De ha ezt természetvédelemnek hívják, és ha az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, akkor máris felmerülnek a problémák”
– mondta Joseph Bennett, a Carleton Egyetem Környezettudományi Intézetének és Biológiai Tanszékének adjunktusa.
Hogyan működhet a kihalás elleni küzdelem?
Képzeljünk el egy szőrösebb, kövérebb elefántot, kisebb fülekkel és hatalmasra nőtt fejjel. A Colossal egy nap talán ezt hozná létre a CRISPR-technológia segítségével, amely egy ázsiai elefánt DNS-ét szerkeszti, hogy a gyapjas mamutoktól származó tulajdonságokat építsen bele. A következő körülbelül négy év során a cél az, hogy George Church harvardi genetikus, a vállalat társalapítójának a munkájára építve embriókat állítsanak elő ezekkel a tulajdonságokkal. Az embrió létrehozásához esetleg egy elefánt petesejtjeit szednék le, vagy elefántszövetből próbálnának őssejteket létrehozni. A Colossal egy mesterséges méhet is szeretne létrehozni az embrió kihordására, amelynek körülbelül két évébe telne, mire 200 kilós magzattá fejlődne.
Church és kutatócsoportja körülbelül egy évtizede dolgozik ezen a célon, és 2017-ben azt mondta, hogy már csak néhány év választja el az embrió létrehozásától. De Church csapatának mostanáig nem volt meg a szükséges finanszírozása ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója, Ben Lamm technológiai vállalkozó szerint. A Colossal befektetői, akik között magántőke cégek és az önsegítő guru Tony Robbins is megtalálható, 15 millió dollárral fogják megtolni a projektet. Ez a PayPal társalapítójának, Peter Thielnek a korábbi 100 ezer dolláros hozzájárulásán alapul, amelyet Church csapata még a Colossal megalapítása előtt kapott.
Ha mindez a finanszírozás végül egy valódi ázsiai elefánt-mamut hibridet eredményez, akkor is rengeteg ökológiai és etikai kérdéssel kell majd megküzdenünk. A Colossal a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem élharcosaként tünteti fel magát. Bennett szerint a Föld valószínűleg naponta legalább egy fajt veszít el. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy olyan tömeges kihalás zajlik, amilyenre évmilliók óta nem volt példa a Földön. Amikor bolygónk biológiai sokféleségének védelméről van szó, egy őskori élőlény feltámasztása nem szerepel a prioritási listán.
„Még a veszélyeztetett fajokon belül is, amelyeket meg akarunk óvni a kihalástól, fontossági sorrendet kell felállítanunk, hogy melyek a nyertesek és a vesztesek”
– mondta Ginger Allington, tájökológus, a George Washington Egyetem adjunktusa.
Bennett korábbi kutatásai szerint a kihalásmentesítés finanszírozása a korlátozott erőforrások elszívásával árthat más természetvédelmi erőfeszítéseknek. Ha ugyanannyi pénzt a hagyományos természetvédelmi erőfeszítésekre fordítanánk, akár nyolcszor több fajt is megmenthetnénk, mintha a pénzt a kihalásmentesítésre költenénk. Magának az ázsiai elefántnak is jól jönne a segítség; egyedszáma az elmúlt három generáció alatt a felére csökkent.
Az ázsiai elefántok otthona azonban a trópusi Dél- és Délkelet-Ázsia. Emellett rendkívül intelligens és szociális állatok, amelyek szoros csoportokat alkotnak. „Kultúrájuk van” – mondta Bennett. Mindez komoly etikai kérdéseket vet fel Bennett számára azzal kapcsolatban, hogy egy mamut-elefánt hibrid képes lenne-e viselkedés szempontjából kezelni, ha áthelyeznék egy új otthonba, amely nagyban különbözik attól, ahol jelenleg az elefántok élnek.
