Szakértők: másfél éven belül jöhet a pénzügyi összeomlás
Az orosz jegybank elemzői szerint belátható időn belül, legkésőbb 2023 elején jöhet egy olyan mértékű pénzügyi összeomlás, mint amilyen a 2008-2009-es jelzáloghitel-válság volt.
A Wall Street utcatáblája a New York-i Értéktõzsde közelében 2020. november 24-én, a koronavírus-járvány idején. A 30 vezetõ iparvállalat Dow Jones indexe 400 pontos emelkedés után a történelem során elõször átlépte a 30 ezer pontot.
MTI/EPA/Justin Lane
Az elemzők szerint szinte elkerülhetetlen, hogy 18 hónapon belül ne történjen meg a baj, amely végül a gazdasági világválsághoz vezethet – írja a Napi.hu. Jelen esetben is a nagyra nőtt adósságállomány okozhatja a bajt, várhatóan 2023 elején.
Az elemzők szerint az adósságállomány akkor okozhat nagyon komoly bajt, ha az általános várakozással szemben az infláció nem átmeneti, hanem tartós lesz.
Mint a hírportál fogalmaz, ez egy vészforgatókönyv része az orosz központi bank „alternatív előrejelzés-sorozatának”, amelyet a világgazdaság alakulásáról adnak ki. Ezek a nagy nyugati jegybankok, mint a FED várakozásaival mennek szembe.
Megjegyzik, ez a prognózis nem egy várakozás vagy egy szilárd meggyőződés, hanem egy olyan lehetőség, amely szélsőséges esetben bekövetkezhet. Ez a baj ugyanis annyival elkerülhető, hogy 2022-ben lassul a globális infláció.
Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elismert elnöke, akinek a nevéhez fűződik a prognózis, ugyanakkor reális lehetőségnek tartja, hogy be fog következni ez a jellegű pénzügyi összeomlás, amit jósol.
Az elemzők úgy vélik, hogy a világ országai alapvetően nem számolnak úgy, hogy nem csökken az infláció, ezért nincsenek is felkészülve erre. Ha viszont ez bekövetkezik, a központi bankok komoly szigorításba fognak kezdeni, felhagynak a kötvényvásárlásokkal és emelnék a kamatokat.
Ennek pedig az lenne a következménye, hogy hirtelen szabadesésbe kezdene a kereslet a vállalati és az államkötvények iránt, mellyel párhuzamosan a hitelkamatok meg nőnének. Ez pedig összességében ahhoz vezetne, hogy az erősen eladósodott cégek és államok csőd szélére sodródnának.
Az elemzők kiemelik, hogy a szegényebb és eladósodottabb ország eddig is azért úszták meg az államcsődöt, mert a jegybankok bőséget teremtettek a pénzpiacokon, a hirtelen szigorítás éppen ezért hatna komoly sokként.
Az orosz jegybank szerint a forgatókönyv megvalósulása esetében a világgazdaság 1.1 százalékkal esne vissza, ami azért is érdekes, mert a legtöbb elemző abban ért egyet, hogy ha 3 százalékkal lassabban nő a világgazdaság, akkor már kvázi recesszió van.
