Az afganisztáni tálib rezsim kulcsszerepet szán a Haqqani-hálózat terroristájának

Az új tálib rezsimben a hatalom egy maroknyi személyiség körül összpontosul. Az ő feladatuk az, hogy megakadályozzák, hogy Afganisztán bukott állammá váljon – még akkor is, ha a kritikusok és a legtöbb afgán a sötét középkorba való visszatérésre készülnek. Feltételezések szerint a kialakulóban lévő rezsim három vezető személyisége közül kettő Abdul Ghani Baradar molla, a tálibok politikailag éles eszű társalapítója és Mohammad Yaqoob molla, a csoport másik alapítójának, Mohammad Omar mollának a fia lesz.

A nyugati nemzetek – és sok afgán – számára azonban a legnagyobb riadalmat Khalil Haqqani, a Haqqani-hálózat egyik vezető személyisége okozza, aki az elmúlt 20 év leggonoszabb terrortámadásaiért volt felelős. Az ENSZ feketelistán szerepel, és 5 millió dolláros amerikai vérdíjat tűztek ki a fejére. Haqqani, a terrorista katonai lángelme és Haqqani-hálózata „az elmúlt 20 évben óriási befolyással bírt Afganisztánban – nagyon negatív értelemben” – mondja Dr. Weeda Mehran, az Exeteri Egyetem politikai és nemzetközi konfliktus szakértője, aki a tálibok uralma alatt nőtt fel. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A Haqqani-hálózat természetéről és szerepéről megoszlanak a vélemények. Egyesek a tálibokon belüli keményvonalas frakciónak nevezik. Mások úgy tekintenek rá, mint egy különálló egységre, amely a tálibok és az al-Kaida között helyezkedik el. Ami nem kétséges, az a vezető szerepe, amelyet az ország visszaszerzésében játszott a Nyugat által támogatott kormánytól – és az, hogy milyen nagy befolyással rendelkezik majd az új rezsimben.

Dr. Mehran szerint: „A Haqqani-hálózat jelenléte a kulcsfontosságú kormányzati posztokon teher lehet a tálibok számára, amikor megpróbálnak nemzetközi elismerést szerezni”.

Az afgán gazdaság haldoklik. Az, hogy kevésbé brutális képet mutassanak magukról a nemzetközi közösségnek, és ezáltal megkönnyítsék a létfontosságú nyugati segélyek visszatérését, döntő tényező lesz abban, hogy a csoport meg tudja-e tartani az ország irányítását. A tálib vezetés számára azonban aggasztó, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai eddig nem kérték a tálibok felső vezetésének a szankciókból való kivonását – mondták el tisztviselők az inews-nak.

Ugyanezek a források reagáltak azokra a felvetésekre, amelyek szerint az ENSZ 1988-as szankciós bizottságának következő, jövő hónapban esedékes ülésén feloldanák az olyan kijelölt terroristákkal szembeni korlátozásokat, mint Khalil Haqqani és nagybátyja, Sirajuddin Haqqani. A Haqqaniknak a tálibok elkeseredett ellenségének számító Indiában elkövetett brutális terrortámadásokhoz fűződő kapcsolatai visszahatnak rájuk.

India állandó ENSZ-képviselője, TS Tirumurti az ENSZ tálib szankciós bizottságának elnöke is, és kulcsszerepet játszik majd a tálib vezetők feketelistáról való törlésére irányuló kérelmek elbírálásában. A Haqqani csoportot a 2008-as és 2009-es kabuli indiai nagykövetségi robbantások miatt körözik. A támadásokban mintegy 70 ember, köztük Ravi Datt Mehta dandártábornok, indiai védelmi attasé és Venkateswara Rao sajtótanácsos halt meg.

A Haqqani-hálózatnak az al-Kaidához fűződő nagyon szoros kapcsolatai szintén riadalmat keltenek a nyugati kormányokban, annak ellenére, hogy a tálibok biztosítékot adtak arra, hogy területüket többé nem használják fel tengerentúli atrocitások tervezésére. Idén júniusban egy ENSZ-jelentés szerint „az al-Kaida és a Haqqani-hálózat – beleértve a tálibok helyettes vezetőjét, Sirajuddin Haqqanit (Khalil Haqqani nagybátyját) – közötti kapcsolatok továbbra is különösen szorosak. Közösek a hosszú távú személyes kapcsolatok, a házastársi kapcsolatok, a közös harci múlt és a szimpatikus ideológiák”.

Csak az idő fogja megmutatni, hogy Joe Biden amerikai elnök állítása, miszerint az al-Kaida fenyegetése Afganisztánból Afrikába és Jemenbe helyeződött át, mennyire valós. Néhány amerikai magas rangú katonatiszt azonban máris kételyeinek adott hangot. A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok egy nemrégiben tartott eligazításon az amerikai szenátus egyik segítője szerint elismerte, hogy az al-Kaidához hasonló csoportok Afganisztánban a Pentagon tisztviselői által korábban becsült két évnél rövidebb idő alatt is meg tudnak újulni.

Ennek ellenére Raffaello Pantucci, a londoni Royal United Services Institute terrorizmus-szakértője szerint nincs esély arra, hogy a tálibok lemondjanak a Haqqani-hálózatról vagy háttérbe szorítsák azt. „Nagyon hosszú időn keresztül nagyon szoros kapcsolatot ápoltak” – mondja, és hozzáteszi, hogy a Haqqani Network „szinte mitikus státuszt” élvez a tálibok körében, ami nagyrészt a csoport alapítója, Dzsalaluddin Haqqani „hőstetteinek” köszönhető.