A Yale kutatói szerint a közösségi média gyakorolja a legnagyobb hatást a mérsékelt csoportokra
A Twitter-felhasználók viselkedésének tanulmányozása során a kutatók megállapították, hogy azok, akik elkötelezettek erkölcsi felháborodásuk kinyilvánítása iránt, nagyobb valószínűséggel folytatták ezt a tevékenységet.
Fotó: Unsplash/Jakob Owens
A közösségi média egyre szélsőségesebb – és ennek tudományos oka van. A Yale Egyetem új tanulmánya szerint azért van az, hogy a Facebook- és Twitter-csatornák tele vannak fanyar politikai eszmefuttatásokkal és hosszadalmas személyes kommentárokkal, mert a „tetszik” és „megosztások” lehetőségek által működtetett jutalmazási rendszer révén finoman arra ösztönöztek minket, hogy ezeket posztoljuk. Egyszerűen fogalmazva, mivel az „erkölcsi felháborodást kifejező” tartalmak népszerűbbek, többet teszünk közzé belőlük.
A tanulmányhoz a kutatócsoport olyan gépi tanulási szoftvert épített, amely képes azonosítani az erkölcsi felháborodást a Twitter-bejegyzésekben, majd több mint 7000 felhasználó közel 13 millió tweetjét kutatta át. A felhasználók oldalainak tanulmányozása után felfedezték, hogy azok, akik több „lájkot” vagy „retweetet” gyűjtöttek be, miután felháborodásukat kifejezték, nagyobb valószínűséggel tették ezt a jövőben is a posztjaikban. Ezt később a csapat által végzett kontrollált viselkedési kísérletek is alátámasztották.
Meglepő módon azonban ez a megállapítás nem korlátozódott a politikai visszhangokra, ahol az ember természetesen azt várná, hogy a kiábrándult emberek hangosabbak lesznek. A kutatók szerint igaz, hogy a politikailag radikálisabb hálózatokkal rendelkező felhasználók összességében több felháborodásnak adtak hangot, mint azok, akik inkább a spektrum közepén helyezkedtek el. A jutalmazási rendszer azonban az utóbbiakra volt a legnagyobb hatással:
„A politikailag mérsékelt barátokkal és követőkkel rendelkező emberek érzékenyebbek a felháborodásuk kifejezését megerősítő társadalmi visszajelzésekre. Ez azt jelzi, hogy a mérsékelt csoportok hogyan radikalizálódhatnak politikailag idővel… a felháborodást fokozó visszacsatolási láncon keresztül”
– mondta Molly Crockett, a Yale docense a közleményben.
Míg az erkölcsi felháborodás hatalmas jótékony erő lehet, amely a történelemben forradalmi mozgalmakat mozgatott meg a polgárjogoktól az állatkínzáson át, a kampányfinanszírozási reformig, kétélű kard is lehet, amely táplálja a politikai polarizációt és a dezinformációt, sőt a célzott kisebbségi csoportok zaklatásához is vezethet. A közösségi média megaplatformjai, mint a Twitter, a Facebook és a Reddit az elmúlt években a kritikák kereszttüzébe kerültek, mivel a kritikusok szerint hagyták, hogy a szélsőségek oldalai elterjedjenek.
Mindez a szabályozás iránti egyre erőteljesebb nyomásgyakorláshoz vezetett. Bár a vállalatok azzal érvelnek, hogy csupán passzív közvetítői olyan beszélgetéseknek, amelyek egyébként máshol zajlanának, ez a tanulmány azt sugallja, hogy az általuk alkalmazott algoritmusok, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, hogy népszerűbb tartalmakat tegyenek közzé, aktívabb szerepet játszhatnak a dologban.
A Fast Company azt írja, a tanulmány szerzői nem foglaltak állást abban a kérdésben, hogy az erkölcsi felháborodás felerősítése a társadalomban egyértelműen pozitív vagy negatív, mivel ez aligha fekete vagy fehér. Ez azonban „egyértelmű következménye a közösségi média üzleti modelljének, amely a felhasználói elkötelezettségre ösztönöz”.
„Tekintettel arra, hogy az erkölcsi felháborodás döntő szerepet játszik a társadalmi és politikai változásokban, tisztában kell lennünk azzal, hogy a technológiai vállalatok a platformjaik kialakításán keresztül képesek befolyásolni a kollektív mozgalmak sikerét vagy kudarcát azzal, hogy megváltoztatják, hogy a felhasználók idővel hogyan reagálnak a politikai eseményekre”
– mondta Crockett.
