Az álhírek és a bizalmatlanság miatt Bulgária jócskán lemaradt az oltási versenyben

Miközben a negyedik hullám fenyeget, a hivatalos adatok szerint a 6,9 millió fős lakosságnak mindössze 15 százaléka kapott teljes körű védőoltást, ami messze elmarad az Európai Unió 53,3 százalékos átlagától.

„Az oltások megkezdése óta az utolsó helyen állunk” – mondta Sztojcso Katsarov egészségügyi miniszter egy nemrégiben adott interjúban.

Szófia utcáin is könnyedén érzékelhető az a hozzáállás, amely az alacsony átoltottsághoz vezetett.

„Egyáltalán nem” – válaszolta a 45 éves építőipari munkás, Georgy Dragoev, amikor az AFP megkérdezte tőle, hogy beoltatná-e magát.

„Szerintem csak pánikot keltenek” – tette hozzá, miközben ebédszünetét töltötte az oltóközpont előtti padon.

„Ha ez a koronavírus létezik, és elkapom, valahogy csak sikerül majd megbirkóznom vele” – mondta.

Egy nemrégiben készült Gallup-felmérés szerint a bolgárok 41,8 százaléka mondta azt, hogy nem tervezi beoltatni magát. Még azok közül is akadtak ilyenek, akik egyébként elmentek az oltópontra, hogy beoltassák magukat, de voltak fenntartásaik. A 39 éves Katerina Nikolova könyvelő az AFP-nek elmondta, hogy „nem volt könnyű döntés” számára, mondván, hogy a vakcinák gyorsított klinikai vizsgálati eljárása aggasztotta.

A vírusról szóló nyílt álhírek is szerepet játszottak az oltásellenesség kialakulásában. Március közepe óta az AFP tényellenőrző szolgálatot működtet bolgár nyelven, és ez idő alatt a megjelent cikkek fele a koronavírussal kapcsolatos dezinformációkkal volt kapcsolatos.

Az elméletek a Facebookon több ezerszer megosztott állítástól kezdve azon állításig, hogy a vakcinával igazából mágneses chipeket ültetnek az emberek karjába – egészen addig, hogy a 2018-as világbajnokság után a francia futballszurkolók győzelmi ünnepléséről készült képeket tévesen a francia egészségügyi oltási kötelezettség elleni tüntetésekről származónak állították be.

Katsarov egészségügyi miniszter részben a bolgárok „összeesküvés-elméletekre való fogékonyságát” okolta az oltóanyag alacsony népszerűségéért, de Nikolova azt mondta, hogy őt is összezavarta a televízióban meghívott szakértők ellentmondásos véleménye. Az ilyen vendégeket gyakran kérik fel, hogy nyilatkozzanak olyan területekről, amelyek nem tartoznak a szakterületükhöz, vagy megengedik, hogy tudományosan kétes véleményeket osszanak meg a nyilvánosság előtt.

A televíziós vitákban való részvételre invitált egyik ember, Dr. Atanas Mangarov, aki fertőző betegségekkel foglalkozó docens és egy szófiai kórház koronavírusos részlegének vezetője, a vírusról hiteltelen elméleteket terjesztett, azt állítva, hogy nincs szükség maszk viselésére és védőoltásra, és közönséges gyógyteákat népszerűsített a koronavírus-fertőzés leküzdésére. Nelly Ognyanova médiaszakértő szerint a média is hozzájárult a félretájékoztatáshoz.

„Nem titok, hogy ez is része a Kreml által vezetett hibrid háborúnak” – tette hozzá, utalva az orosz „trollgyárak” szerepére a dezinformáció terjesztésében – egy olyan országban, amely régóta szoros kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A Gallup International munkatársa, Parvan Simeonov szerint a vakcinákkal szembeni szkepticizmus a bolgárok „elitekkel szembeni ellenérzését” és a hatóságokkal és a hivatalos információkkal szembeni általánosabb bizalmatlanságot is tükrözi.

A hivatalos adatok szerint Bulgáriában valamivel kevesebb mint 430 ezer koronavírusos esetet regisztráltak, de a szakértők és az egészségügyi hatóságok egyetértenek abban, hogy ez egyértelműen alulbecsült adat, mivel az ingyenes vizsgálatokhoz való hozzáférés korlátozott, és sok beteg egyszerűen nem volt hajlandó fizetni a vizsgálatért. Simeonov szerint a vakcinák beadását tovább lassítja azoknak az embereknek a száma, akik már megfertőződtek – vagy azt hiszik, hogy megfertőződtek –, és akik ezért az orvosi tanácsnak megfelelően késleltetik az oltást.

Mivel azonban a járvány negyedik hulláma fenyeget, Simeonov szerint a „félelemfaktor” az elkövetkező hónapokban megváltoztathatja a hozzáállást, és ezzel ösztönözheti az oltások beadását. Azonban ha a lakosság továbbra is tétovázik, a szakértők attól tartanak, hogy a bolgár koronavírus okozta halálozási arány – amely 100 ezer lakosra vetítve 263 fővel már most is az egyik legmagasabb az EU-ban – még ennél is tovább emelkedhet.