Szellemtanyává változhat a vidék, minden ötödik magyar település eltűnhet
A kis számú lakosság, valamint a városok nyújtotta kedvezőbb pénzügyi körülmények és munkalehetőségek miatt hamarosan kiüresedhetnek akár a nagyobb vidéki falvak is.
Unsplash
A Napi.hu által ismertetett, GKI által készített összefoglaló alapján kiderült, Magyarország egyik legfőbb kihívása az elöregedő társadalom kezelése. A KSH legfrissebb adatai alapján az elmúlt tíz évben a 18 év alattiak aránya 18 százalékról 16 százalékra csökkent, míg a 60 év felettiek aránya 22 százalékról 26 százalékra nőtt.
Azokat a településeket, ahol a fiatalkorú (18 év alatti) népesség az állandó lakosság legalább negyedét teszi ki, nagy valószínűséggel nem fenyegeti hosszabb távon népességfogyás (a jelenlegi trendek változatlansága mellett).
Ugyanakkor népességfogyás szempontjából különösen veszélyben vannak azok a települések, ahol a fiatalkorúak aránya kisebb, mint 15 százalék, ebbe a körbe tartozik a települések ötöde.
Az elöregedés szempontjából is komoly veszélyben van sok település. A települések ötödén az állandó népesség 30 százaléka 60 év feletti. Az elöregedő települések főleg az ország északi, észak-keleti területén és a Balaton keleti részén koncentrálódnak.
A legnehezebb helyzetben azonban a falvak vannak. A községekben élők átlagéletkora (42 év) két szélsőség között mozog. 91 községben az átlagéletkor 35 év alatti (ezek főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben találhatók), míg a másik oldalon a 42 olyan település volt 2020-ban, ahol az átlag életkor 50 év feletti volt. Ezek főleg Vas és Zala megyékben találhatók – olvasható a lap riportjában.
