A MEKH júniusi piacmonitoring riportjában döbbenetes számok tárultak az ember elé, amelyek a hazai és európai piacokon mutatták ki a jelentős drágulást: tavalyhoz képest a magyar és az európai tőzsdéken is négyszeresére emelkedett a gázára.

Mivel Magyarországon a kormány 2014-ben rögzítette a rezsiárakat, ezért arra nincs közvetlen kihatással, viszont a közműveknek és a nem lakossági piaci vásárlóknak komoly fejfájást okoz a magas szintű emelkedés.

Ennek pedig három oka lehet, amelyek közül az egyik a magasabb kereslet. A MEKH becslései szerint ugyanis a nagyobb hőségben eltöltött napokon akár 5 százalékkal is nagyobb lehet Magyarországon a villamosenergia-kereslet – jelentős részben a nagy energiaigényű légkondik miatt is.

Mint az Infostart is megjegyzi azonban, szerencsére a nagyobb naperőművi termelés napközben visszafogta az árak emelkedését, az esti órákban azonban nagyon komoly „ártüskék” jelentkeztek a nagyon meleg napokon.

A második indoka a magas áraknak az, hogy Európa szerte nagyon alacsony a szélerőművi termelés jelenleg, amely fontos alternatív forrása lenne a drága fosszilis tüzelőanyagoknak, ám ez most elmaradt.

A harmadik ok pedig az úgynevezett tényezőárak, különösen a földgáz árának emelkedése okozta, amely szintén több pilléren nyugszik: a kínálat hiánya, a földgázüzemű erőművek igények, orosz vezetékes források szállításai korlátai – sorolta fel a Népszava.

A piac ugyanis világszinten szűkössé vált, az ázsiai kereslet ugyanis nagyon gyorsan nőtt, ebből kifolyólag Európában nagyon kis mennyiségben érkezett csak cseppfolyósított földgáz, ismertebb nevén LNG.

Mivel zajlik a vezetékek egy részének karbantartása, ezért az is akadályozó tényező, ráadásul Európa jelentősen lemaradt a földgáz eltárolásában. Ukrajna felől érkezhetett volna egyedül gáz, ám az Északi Áramlattal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások előtt az orosz kínálat is csökkent.