Szabadlábra került K. András, P. Henrietta kegyetlen gyilkosa
Letöltötte kiszabott büntetését K. András, akit 15 évvel ezelőtt ítéltek el, amiért megerőszakolta és felgyújtotta a 18 éves P. Henriettát. A Mukiként elhíresült férfi életfogytiglani börtönbüntetést kapott volna, ám fiatal kora miatt ez nem volt lehetséges, és a kiszabható maximumra ítélte.
Fotó: Unsplash/Umanoide
15 évvel ezelőtt, július 20-án került előzetes letartóztatásba a kétezres évek egyik legmegrázóbb magyarországi bűncselekményének elkövetője, K. András “Muki”. K. András 2006 nyarán megerőszakolta, majd felgyújtotta a 18 éves P. Henriettát. A magyarcsanádi lány néhány hét múlva belehalt a sérüléseibe – írja a Telex.
A 15 éves évforduló K. András számára egyet jelent a szabadulással, hiszen a hét elején elhagyhatta a börtönt. Hiába állapította meg a törvényszék, hogy tettét különös kegyetlenséggel, előre kitervelten és aljas indokból hajtotta végre, hiába mondta ki a bíróság bűnösnek erőszakos közösülésben és kifosztásban, mivel a gyilkosság elkövetésekor csupán 16 éves volt, a kiszabható törvényi maximumot, 15 év szabadságvesztést kapott.
“Fk. vádlott a tizennyolcadik életévét alig betöltött, tőle segítséget váró sértett bizalmát kihasználva őt a várostól távoli, elhagyatott helyre vitte, megerőszakolta, értékeit elvette, a védekezését és menekülését kizáró módon megkötözte, majd otthagyta, és visszatérve, az emberi élet kioltásának legkegyetlenebb módját alkalmazva, benzinnel leöntötte, és felgyújtotta.”
A vádlott ezen elvetemülten, kegyetlenül, a sértett mély megalázásával és neki hosszan tartó lelki gyötrelmet és testi szenvedést okozva elkövetett bűncselekményei a büntető törvényben a legsúlyosabbak közé tartoznak. (…) Az ilyen módon véghezvitt emberölés miatt a bírói gyakorlatban a törvény szerinti legsúlyosabb – életfogytig tartó szabadságvesztés – kiszabására kerülne sor, melynek alkalmazását a vádlott esetében az életkora miatt nem teszi a törvény lehetővé
– a Szegedi Ítélőtábla 2007 novemberében megszületett jogerős ítéletében, melynek alapján, ha K. András csak néhány évvel idősebb a bűncselekmény elkövetésekor, életfogytiglani büntetés várhatott volna rá.
Ráadásul, mivel K. András teljesen letöltötte a büntetését, és nem feltételesen kerül csupán szabadlábra, nem kerülhet pártfogó felügyelet vagy egyéb korlátozás alá. A Telex néhány példát felsorolt arra vonatkozóan, hogy külföldön hogyan próbálják a társadalom védelmének érdekében, szigorú szabályokkal ellenőrzés alatt tartani azokat, akik gyilkosság, vagy egyéb, különösen kegyetlen, erőszakos cselekmény elkövetése miatt kerültek börtönbe és szabadultak a büntetésük letöltésével.
A lap szerint többek között használnak erre elektromos nyomkövetőt, pártfogó felügyeletet, rendelnek el, de léteznek bizonyos adatbázisok – például az Egyesült Államokban – , melybe bekerülnek a veszélyes személyek. Előfordul, hogy korlátozzák a szabad mozgásukat, melynek keretében minden egyes nap bizonyos időpontra haza kell érniük. Gyermekek sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények miatt elítélteknél például elrendelhetik – szintén az USA-ban – , hogy bizonyos távolságon belül nem tartózkodhat óvoda, iskola, vagy játszóterek mellett.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a lap megkeresésére megerősítette, hogy bár a régi, 1978-as Btk. alapján a szabaduló elítéltek számára a törvényszék elrendelhette a pártfogó felügyelet végrehajtását, „amennyiben az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése és a társadalomba való beilleszkedése érdekében az elítéltnek irányításra és ellenőrzésre volt szüksége”, de ez a hatályos Btk-ban már nem szerepel.
Így K. András gyakorlatilag lekerül a radarról – sem a rendőrségnek, sem a büntetés-végrehajtásnak, sem a törvényszéknek nincs a továbbiakban gondja arra, hogy P. Henrietta kegyetlen gyilkosa illeszkedik vissza a társadalomba, vagy mennyire rettegnek tőle az emberek.
