Sosem érte akkora stressz a társadalmat, mint a koronavírus-járvány alatt
A világ már lassan másfél éve küzd a koronavírus-pandémiával, ez idő alatt pedig a lakosság közel fele élt át súlyos mentális zavarokat, legyen szó szorongásról vagy depresszióról.
Unsplash
Az Egészségügyi Világszervezet hivatalos meghatározása szerint a mentális egészség alapvető részét képezi az egyén egészségének. A jólléti állapot, amikor valaki tisztában van saját képességeivel, és eszerint megküzd a mindennapi problémákkal, kulcsfontosságú a normális élethez.
Catherine K. Ettman és munkatársai már 2020 tavaszán kimutatták, hogy az amerikaiak háromszor több depressziós tünetet produkálnak. Mark É. Czeisler és munkatársai szerint idén a tavalyi évhez képest már négyszer több depressziós, háromszor több szorongásos tünet lép fel, az öngyilkossági hajlam pedig megduplázódott az amerikaiak körében – olvasható az ATV riportjában.
Csehországi adatok alapján az országban megkétszereződött a depresszió és megtriplázódott az öngyilkossági hajlam, míg a szorongás is egyre nagyobb méreteket öltött. Olasz és spanyol kutatások szintén hasonló eredményekkel zárultak, online felmérések alapján Magyarországon is a megkérdezettek csaknem 60 százaléka észlelt magán a járvány ideje alatt depresszióhoz köthető tüneteket.
Megannyi kutatás bizonyította, hogy a pandémia alatt az egészségügyi dolgozók számítanak öngyilkossági rizikó szempontjából a legveszélyeztetettebb csoportnak, valamint azoknál is nagyobb lehet a szuicid hajlam, akik már a járvány kitörése előtt is mentális gondokkal küzdöttek.
Két fő megküzdési stratégia létezik, amellyel enyhíthetünk a felgyülemlett stresszen és a szorongáson: az érzelemközpontú és a megküzdési módszer.
Amikor az ember problémaközpontú megküzdési stratégiát alkalmaz, olyankor legtöbbször aktívan cselekszik, a probléma gyökerével foglalkozik és magát a stressz forrását igyekszik megszüntetni vagy elkerülni. Ilyen például, amikor előre tanulunk egy vizsgára – ezzel elkerülve az abból eredő stresszt, hogy nem lesz idő a felkészülésre.
Az érzelemközpontú megküzdés esetén az egyén a stressz okozta negatív élményt kívánja megszüntetni, enyhíteni. Erre lehet példa a struccpolitika (ekkor nem veszünk tudomást a körülöttünk lévő dolgokról), vagy olyan helyzetek, amikor nem áll módunkban megváltoztatni a körülményeinket. Az online térben való időtöltés is növeli a rossz hangulatot, érdemes lehet kipróbálni az online elvonókúrát.
