Működőképes miniszíveket állítottak elő laboratóriumban

Az úgynevezett organoidok hasznosak lehetnek, hiszen a jövőben akár megkönnyíthetik a transzplantációs folyamatokat, így az átültetések várólistái jelentősen lerövidülhetnek.

A veleszületett szívhibák gyakori rendellenességnek számítanak, az emberek nagyjából egy százalékát érintik; már csak ez az egy indok elég arra, hogy célzott kutatásokat indítsanak a miniszívek kifejlesztésére – olvasható a Cell tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A tudósok emberi pluripotens őssejteket alkottak meg laboratóriumi körülmények között, amelyeket végül osztódás révén szinte bármilyen szövetformává át tudnak alakítani. Jelen esetben szívizomsejtekből álló organoidokat hoztak létre, amelyek úgy működtek, mint ahogyan a 25 napos, egészséges magzatok szívei teszik.

A nagyjából 2 milliméter átmérőjű szívek körülbelül 3 hónapon keresztül túlélték a teszteket, valamint természetes úton képesek voltak a fejlődésre és a növekedésre, még a percenkénti pulzusszámot is sikerült 60 és 100 közé beállítani, ami még felnőtt embereknél is normál értékeknek mondható.

„Amikor először láttam, nem hittem el, hogy a szívkamrák maguktól ki tudnak alakulni. Lenyűgöző, hogy eljutottunk a kísérletünkkel arra a pontra, hogy működőképes, teljesen ép szíveket és szerveket tudunk őssejtekből kialakítani” – mondta Sasha Mendjan, a tanulmány főszerzője.

Egyelőre még nem tudni biztosan, hogy a teljesen kifejlődött műszívek vajon átvehetik-e természetes társaik szerepét és funkcióit, mivel a kutatások még gyerekcipőben járnak, ám ha a jelenlegi ütemben zajlik tovább a kísérletezés, könnyen lehet, hogy a közeljövőben mesterséges szervek tucatjaival szembesülhetnek majd az orvosok a transzplantációs klinikákon.