A mianmari-kínai határ mellett is fegyveres harcok alakultak ki
Helyi beszámolók szerint a Kínával közös határon fekvő Muse városánál is fegyveres harcokba torkollott a hadsereg februári puccsa után alakult kormány elleni tiltakozás.
A mianmari katonai hatalomátvétel miatt tiltakozók által felgyújtott úttorlasz Mandalajban 2021. március 22-én. MTI/EPA 
A Reutersen át a helyi médiára vonatkozó France24 szerint fegyveres harcok alakultak ki vasárnap a mianmari haderő és a februári puccs ellen tiltakozó etnikai csoportok között a kínai határon fekvő Muse városánál. Ez már a sokadik fegyveres konfliktus a tiltakozások kezdete óta, de bombamerényletekre és gyújtogatásra is volt már példa.
A DVB és a Khit Thit Media beszámolói szerint hajnalban indult a fegyverropogás, utóbbi golyók ütötte lyukakkal teli járművekről is készített képeket. A cikk megírásáig nem érkezett hír halálos áldozatokról.
Szombaton a kormány ellen szövetkezett szervezetek egyike, a Kacsin Függetlenségi Hadsereg Mianmar északkeleti részén, Musétól 320 km-re támadott meg egy őrposztot.
A megválasztott miniszterelnök, Aung Szan Szú Kjí február elsejei letartóztatása óta a hadseregnek egyre több fegyveres szervezettel gyűlik meg a baja, ugyanis az etnikai csoportok, amelyekkel évek óta háborúztak, amiért azok nagyobb fokú autonómiát követeltek, egyöntetűen ellenzik a puccsot.
Február elseje óta az AAPP nevű aktivistacsoport összesítése szerint legalább 815 embert öltek meg a biztonsági erők, a kormány ezt azonban vitatja, Min Aung Hlaing elnök szombati beszédében 300 tüntető és 47 rendőr haláláról beszélt.
A tüntetők a puccs óta letartóztatott 4300 ember szabadon engedését is követelik, köztük Szú Kjíét is, aki ellen hamarosan megkezdődhet a bírósági tárgyalás is több vádpontban.
A hadsereg állítólagos választási csalások miatt tartóztatta le őt, amelyet a tavaly novemberi, Szú Kjí pártja által megnyert voksoláson követtek el. A választási bizottság szerint ezek a vádak hamisak, azóta ennek is több tagja rács mögött van.
