Már idén szigorodhatnak a CSOK-szabályok
2021-től vált illetékmentessé a családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával az ingatlanvásárlás, és máris bezárnának egy jogi kiskaput egy illetéktörvénybeli módosítással.
MTI/Szigetvary Zsolt 
Az Index hírportál értesülései szerint a NAV utólag kiszabhatja a korábban elengedett visszterhes vagyonátruházási illetéket abban az esetben, ha például a vállalt határidőre nem született meg a vállalt gyermek, vagy ha a támogatott lakásvásárlási lehetőséggel élő igénylő a csokot gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejárta előtt valamilyen okból visszafizette.
Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egyik márciusi interjújában arról beszélt, a támogatás indulása óta 83 ezer gyermek megszületését vállalták a családok, a három gyermeket vállalók aránya is 5 százalékra nőtt.
A jelenlegi módosítás szerint nem csupán az előre megelőlegezett csok igénybevétele során kell visszafizetni az illetéket, hanem akkor is, ha az igénybe vevő nem lesz jogosult utólag a kedvezményre, például elidegenedési tilalom megszegése következtében, vagy ha az ingatlant nem lakáscélra hasznosítják.
Nem lesz változás, hogy ha a csokigénylő egészségügyi állapota miatt nem tudta teljesíteni a gyermekvállalással kapcsolatos ígéretét, akkor nem kell utólag illetéket fizetnie a megvett ingatlan után.
Azt szintén leszögezi a javaslat indoklása, hogy azért nem lesz teljes körű a szigor: például csak akkor lesz utólagos illetékfizetési kötelezettség a megvásárolt ingatlan után, ha a támogatott vagyonszerző a csok teljes összegét visszafizeti. Ha azonban a támogatást „csak” részben – például a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó csok összegével csökkentett összegben – fizeti vissza, akkor sem kell attól tartani, hogy benyújtja a számlát a NAV – magyarázta Czilják Norbert, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
