Mennyire környezetszennyező a bitcoin?

Musk azzal indokolta a döntést, hogy aggodalmat jelent számára az a tény, hogy a bitcoin-bányászatnak hatalmas energiaigénye van, mely pedig felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagok égetését. Ezt a Cambridge Egyetem tanulmánya alapján hivatkozta, mely megállapította, hogy idén jelentősen nőtt a bitcoin energiaigénye.

A Tesla-vezér bejelentése szerint a cég nem fogja eladni a mintegy 2.5 milliárd dollár értékű kriptovaluta tartalékát, és Musk azt is kijelentette, hogy a jövőben nem zárható ki, hogy elfogadnak bitcoint, ahhoz azonban a bányászatnak át kell állnia a megújuló energiákra. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Musk bejelentése a legrosszabb hír, amit a legismertebb kriptovaluta kapott az elmúlt egy évben, ugyanis az ára ezt követően szabadesésbe kezdett és 365 milliárd dollárnyit vesztett az értékéből a befektetők körében – jegyezte meg a CNBC.

Az Elon Musk által is hivatkozott tanulmány egyébként aggasztó környezeti hatásokról számolt be a bitcoin kapcsán, ugyanis a kriptovaluta előállítása több energiát vesz igénybe, mint amennyit elektromos áram formájában Svédország vagy akár Malajzia egy év alatt felhasznál.

Ennek a magyarázata pedig a bitcoint működtető blockchain technológiában rejlik. Mint ismeretes, a bitcoin egy decentralizált valuta, nincs egy nemzeti vagy független hatóság irányítása alatt, hanem egy különböző gépekből álló számítógépes hálózat működteti.

Az úgynevezett bányászok direkt olyan számítógépeket működtetnek, melyek komplex matematikai feladatokat végeznek annak érdekében, hogy új bitcoint nyerjenek ki, ugyanis ez az egyetlen módja új bitcoin előállításának vagy úgymond „bányászásának”.

A bányászok számára azonban ez egyáltalán nem olcsó feladat, komoly összegeket kell elkölteni a bányászatra kalibrált eszközökön. Ezt viszont így is befektetésnek tekintik, hogy a komplex feladatok megoldásáért cserébe sikerül némi bitcoint kinyerni, melynek továbbra is magas az értéke.

Carol Alexander, a Sussex Üzleti Egyetem professzora elmondta, hogy a bitcoin bányászása az elmúlt évek során egyre nehezebbé vált, melynek viszont az a következménye, hogy egyre több elektromos áram szükséges ennek előállításához.

A bitcoin ára csak idén 70 százalékot emelkedett, és mivel gyakorlatilag megállás nélküli az emelkedés, egyre több bányászt sarkall arra, hogy fogjon bele a kriptovaluták világába. Ennek viszont az ára, hogy több áramot, így több fosszilis tüzelőanyagot kell felhasználni az előállításhoz.

A helyzet azonban nagyon bonyolult, ugyanis a bitcoin-hálózatok felfoghatatlan mennyiségű energiát használnak fel. A legtöbb bányásztevékenység ráadásul Kínában koncentrálódik, melynek gazdasága egyébként is nagyon erősen szénfüggő.

Annyira erős itt is a kínai befolyás, hogy múlt hónapban, amikor Hszincsiang régióban egy szénbányát egy áradás miatt be kell zárni, a bitcoin hash rátája negyedével csökkent egy kis időre. Márciusban pedig már Belső-Mongólia tartományban le is állították a kriptovaluta-bányászatot, akkora volt az áramfelhasználása.

A másik oldalon viszont azzal érvelnek, hogy nem használ fel annyi fosszilis tüzelőanyagot, ráadásul egyre több bányász fog érkezni a piacra, mivel a megújuló energiák miatt egyre olcsóbb az áram. Erre jó példa a kínai Szecsuán tartomány, amely a vízerőműveinek köszönhetően olcsó elektromos áramot tud a bányászoknak biztosítani.

Alexander szerint viszont félrevezető a bitcoin környezetszennyezésének vitája, ugyanis a legtöbb tranzakció nem a blockchainben történik, hanem másodlagos és sokszor központosított piacokon, melyek néha be sem kerülnek a blockchainbe.

A CNBC megjegyzi, hogy egyébként abban a tekintetben, hogy „kinek van igaza” a vitában, majdnem mindegy a válasz, mert már az aggodalom felébredése arra sarkallt több befektetőt, hogy elálljon a kriptopiactól környezetvédelmi okokból, Ez történt a Teslánál is, a részvényesek panaszkodtak erre a problémára.