Így néz ki az önkormányzatok alternatív terve az uniós források felhasználására
Az uniós helyreállítási alap forrásainak felhasználásról mutatta be a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) alternatív tervét vasárnap Karácsony Gergely főpolgármester.
Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond a pesti fonódó villamosvonal első elemének átadásán a Haller utca és a Soroksári út kereszteződésénél 2020. november 6-án. A Haller delta projekt során új vágánypár létesült a Haller utca és a Soroksári út között észak-pesti irányba, így kapcsolat jött létre a Haller utca felől a 2-es villamos belvárosi szakasza felé.
MTI/Balogh Zoltán
A 24.hu beszámolója szerint Karácsony Gergely úgy fogalmazott: “Magyarország történelmi esélyt baltáz el”, ha az unió által biztosított 6000 milliárd forintot rosszul használja fel.
A MÖSZ és a Párbeszéd társelnöke a Facebookon közvetített prezentáció során hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a kormánnyal abban, hogy elegendő Magyarország számára a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, melyet az EU biztosít, és a 3500 forintos hitelkeretet is le kell hívni, hiszen azt sokkal kedvezőbb feltételekkel veheti igénybe az ország, mint a kínai vagy orosz hiteleket.
A főpolgármester közölte: amíg a kormány betonba, vasba és a klientúra építésére költi az uniós forrásokat, addig ők ezeket a pénzeket az embereknek szeretnék eljuttatni. Karácsony elmondta, hogy a tervük célja egy igazságosabb, a jövő iránt elkötelezett ország kialakítása, ehhez pedig társadalmi párbeszédet kezdeményeznek, illetve a kormánnyal is szívesen tárgyalnak.
A Karácsony által bemutatott alternatív terv négy pillérre épül, ezek közül a legfontosabb a társadalmi szolidaritás erősítése. Erre a célra 2705 milliárd forintot, vagyis a források 45 százalékát használnák fel. Az éghajlatváltozás elleni harcra 2700 milliárd forintot, a digitalizáció megerősítésére 725 milliárd forintot, és végül a gazdaság talpraállítására 500 milliárd forintot fordítanának a keretből.
A főpolgármester bővebben is kifejtette a források felhasználásának céljait: több mint 1000 milliárd forintot költenének a lakhatási körülmények javítására, 695 milliárd forintot a gyermekszegénység felszámolására, az álláskeresési járadék kiterjesztésére pedig 135 milliárd forintot használnának fel.
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére 100 milliárd forintot, míg a két centrumkórházra 300 milliárd forintot különítenének el a forrásokból, az óvodai és iskolai esélyegyenlőség javítására pedig 290 milliárd forintot fordítanának.
