Fontos kérdéseket tisztázott a szakértő a vakcinák kapcsán, ez a különbség a dózisok között
Falus András, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa és Széchenyi-díjas immunológusa fontos információkat közölt a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák működési hátteréről.
Mint a 24.hu is összefoglalta, a Magyarországon alkalmazott koronavírus-vakcinák közül majdnem mindegyik „kétdózisos”, leszámítva a Janssen oltóanyagát. A hírportál így foglalta össze, hogy ez a két adagos mechanizmus hogyan működik:
A lapnak nyilatkozó Falus András pedig elmondta, hogy a vakcinák közül egyedül a Szputnyik V esetében van arról szó, hogy az első és második dózis eltérő a két összetétel, míg a Sinopharmnál merült eddig csak fel, hogy kelhet esetleg harmadik adag.
Az orosz fejlesztésű oltóanyag esetében ugyanis arról van szó, hogy az első dózis során Ad26 vektorvírust, míg a másodiknál Ad5 vektorvírust alkalmaznak, ezért van köztük különbség. Falus pedig elmagyarázta, hogy miért így csinálták:
Mint a hírportál is felidézte, hogy az Ad5 kapcsán komoly sajtóvisszhangot kapott egy brazil kutatás, miszerint az Ad5 képes szaporodni a szervezetben, de ez legfeljebb csak náthát tud okozni. Az Ad26 esetében viszont egészen biztos, hogy egy inaktív adenovírus.
Falus kitért a Sinopharmra is, egészen konkrétan az azzal kapcsolatos aggályokra a hatásosság kapcsán, ugyanis egyre több kutatás mutat rá, különösen az idősek esetében, hogy a két adag vakcina nem idéz elő megfelelőnek ítélt védelmet.
Mint írják, Szerbiában és az Egyesült Arab Emírségekben is végeztek erre vonatkozóan tömeges teszteket, melyek ezt megerősítették, utóbbi esetben már el is kezdték beadni bizonyos embereknél a harmadik adagokat, akiknél probléma volt a védettségnél.
Falus elmondta, hogy egyre nyomatékosabban vetődik fel, hogy a Sinopharm esetében szükséges lesz a második dózis növelésére, vagy egy esetleges harmadik oltásra. Hozzátette: egyelőre nincs átfogó vizsgálati eredmény, így még nem lehet tudni, mely lenne a jobb megoldás.