Jobban megéri birminghami ingatlanba fektetni, mint budapestibe?
Az elmúlt hónapok adatai alapján jelentősen megugrott a fővárosi ingatlanpiac, a fővárosi értékesítők elmondása szerint a belvárosban továbbra is csekély mennyiségű lakás cserél gazdát, mint a járvány előtti időszakban, és az Airbnb hiánya is érezhető Budapesten.
Fotó: Unsplash/Tom W
Mivel az Airbnb a járvány alatt jóformán megszűnt létezni, a tulajdonosok inkább hosszabb távra adják ki lakásaikat, az ebből várható bevétel azonban sokkal kevesebb, mint amelyre korábban számíthattak. A legfrissebb adatok alapján pedig meglehet, lassan jobban megéri például egy birminghami ingatlanba fektetni, mint egy budapestibe.
A Portfolio egy új módszerrel mutatja be az ingatlanpiac aktuális helyzetét, ugyanis van egy magyar lakásfejlesztő, aki számos külföldi országban is rendelkezik projektekkel, így viszonyítási alapot tud nyújtani az ingatlanárakhoz. A Cordia tavaly a Blackswan ingatlanfejlesztő felvásárlásával lépett be a brit piacra, most pedig elárulta, hogy a fejlesztési költségekhez képest milyen négyzetméterárakon kínálja az új lakásokat a Birmingham belvárosában készülő projektjében, továbbá ehhez milyen bérleti díjak párosulnak, a Portfolio pedig ezeket összehasonlítva készítette el becslését.
A koronavírus-járvány előtt kissé másképp nézett ki a hazai ingatlanpiac, a 2013 utáni években ugyanis folyamatosan növekedett az új lakások ára, a bérleti díjak csak részben tudtak ezzel lépést tartani, s bár akkoriban az Airbnb sikeresen kompenzálta csökkenő hozamokat a a turisztikai célra kiadott lakások jelentősen magasabb profitjával, a járvány teljesen felforgatta a szegmenst.
A Cordia megosztotta, hogy az új építésű ingatlanok átlagárai négyzetméterenként 4500 font (1,85 millió forint) körül alakulnak Birminghamben, a két-három szobás új építésű lakások teljes bérleti díja pedig 800-1100 font (330-450 ezer forint) körül mozog. Ugyanakkor a négyzetméterár helyett gyakorta inkább a lakóegységek kialakításának költségeivel számolnak, mely egy új építésű ingatlan esetében átlagosan 180 ezer font (74 millió forint), míg egy műemléki besorolású épület átalakítása esetén átlagosan 235 ezer fontba (97 millió forint) kerül.
A fenti számokat összevetve a Budapest belvárosában jellemző összegekkel kiderül, hogy az I. és az V. kerület új lakások árai igen nagy egyezést mutatnak a birminghami árakkal, sőt, ha a hosszabb távú bevételt tekintjük, a brit befektetés sokkal gyümölcsözőbbnek hat. Ezek alapján kijelenthető, hogy a jelenlegi piaci helyzetben jobban járunk, ha Angliában fektetünk ingatlanba, nem pedig Budapesten.
