Egy új tanulmány szerint aggasztó mértékben és megállíthatatlanul süllyed Mexikóváros, vagyis a világ egyik legnagyobb települése – foglalta össze a ScienceAlert a kutatás eredményeit.

Észak-Amerika legnépesebb városának föld alatti rétegeiből évszázadokon keresztül vonták ki a vizet, emiatt egyre szárazabbá válik a tómeder, amelyre Mexikóváros épült.

Az agyagrétegek összenyomódnak és széttördeznek, ez pedig nemcsak a város infrastruktúráját sodorja veszélybe, hanem kockára teszi 21 millió ember ivóvíz-hozzáférését.

Annak ellenére, hogy az 1950-es évek óta tilos a talajfúrás, 115 év szintezési adatai és 24 év GPS információi arra utalnak, hogy a város továbbra is a korábbihoz hasonló ütemben süllyed. 

A város északkeleti szektorában, ahol a városiasodás még nem következett be és a süllyedés mértéke eddig észrevétlen maradt, a kutatók évi 50 centiméternyi föld-összenyomódást állapítottak meg.

Még a vízszint emelése sem adna reményre az elveszett talajszint visszaállítására – írják a tanulmány szerzői. 

Mexikóváros süllyedését először az 1900-as évek elején vették észre a tudósok, akkoriban ennek mértéke nagyjából 8 centimétert jelentett évente. 1958-ra ez 29 centiméterre emelkedett éves szinten, emiatt született meg a döntés a kutak használatának korlátozásáról. 

Az új szabályok bevezetése bizonyos szinten célt ért, éves szinten 9 centiméterre tért vissza a süllyedés mértéke, azonban az elmúlt két évtized adatai szerint ez mégis 40 centiméterre emelkedett meg az óváros területein. 

A legfrissebb információk alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a Mexikóváros alatti agyagrétegek 30 százalékkal nyomódhatnak össze a következő 150 évben, és nem igazán megállítható a folyamat.

Ma nagyváros alatti felső anyagréteg 17 százalékkal vékonyabb, ami gyakorlatilag visszafordíthatatlan mértékű süllyedést okoz.