Még a Marson hagyott mobiltelefon jelét is érzékelheti az ESA vadonatúj antennája
Hatalmas, 35 méter átmérőjű tányérantenna építésébe kezdett az Európai Űrügynökség Ausztráliában, az egységet Perth városától 140 kilométerre északra állítják fel.
ESA
A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – írta honlapján az ESA.
A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt.
Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon jelét is a Marsról.
A ESA mélyűrkutató állomásai egyre több űreszközt támogatnak, olyanokat, mint a Gaia, a BepiColombo, a Solar Orbiter vagy hamarosan az ExoMars rover, a Euclid, valamint a Jupitert és annak jeges holdjait megfigyelő JUICE-űrszonda, és segítik majd az olyan közelgő küldetéseket, mint a Hera és a Napot megfigyelő űridőjárás-ellenőrző misszió.
Az ESA 45 millió eurót (16,2 milliárd forintot) irányzott elő az ausztráliai beruházásra, ami az antenna megépítésén túl az állomásépületek és szolgáltatások korszerűsítését is fedezi. Bár a fővállalkozó egy ESA-tagállamból érkezik, a költségvetés jelentős részét Ausztráliában költik el, több ausztrál vállalat bevonásával.
Az ESA földi állomását és antennáit a nyugat-ausztráliai New Norciában a CSIRO, Ausztrália nemzeti tudományos ügynöksége üzemelteti. A CSIRO működteti a NASA-nak a Canberra melletti Tidbinbillában található mélyűr-kommunikációs komplexumát is. A mélyűri antennák a Földről útnak indult űreszközökkel való kommunikációt segítik. A mélyűri küldetések száma rohamosan növekszik, és ezzel együtt az az igény is, hogy ezekkel az eszközökkel kommunikálni lehessen, parancsokat és frissítéseket töltsenek fel és értékes tudományos adatokat töltsenek le.
Az ESA nagyméretű antennái a Földtől akár 1,44 milliárd kilométerre, a jövőben pedig még messzebbre lévő űreszközökkel tudnak kommunikálni. De csak akkor tud egy antenna egyszerre két eszközzel is kommunikálni, ha azok elég közel vannak egymáshoz, mondjuk mindkettő a Marsnál tartózkodik.
Viszont egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy gyakori kommunikációt tartsanak fenn az űr különböző részein – például a Marson és a Merkúron – található űreszközökkel. Ahhoz, hogy ezek a küldetések biztonságban legyenek, és a lehető legtöbbet hozzák ki az általuk gyűjtött adatokból, az ESA-nak több antennára van szüksége.
Az új antenna építésével 2024-re készülnek el, éppen idejében ahhoz, hogy az év második felében már bekapcsolódhasson mások mellett a JUICE (JUpiter ICy moons Explorer)- és a Hera-küldetésekbe.
