A G7-ek és a NATO is követeli Oroszországtól, hagyjanak fel a fegyverkezéssel és adjanak magyarázatot
Jens Stotenberg, a NATO főtitkára kedden úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrán határon való fegyverkezése „aggasztó, indokolatlan és megmagyarázhatatlan”, miközben a G7-ek felszólították Moszkvát, hogy hagyjanak fel a provokációval és a feszültségkeltéssel.
Horlivka, 2014. július 29.
Rakétatámadás által ütött krátert néz két nő a kelet-ukrajnai Horlivkában 2014. július 29-én. (MTI/EPA/Igor Kovalenko) 
Az elmúlt idők során ismét elkezdett növekedni a feszültség Kelet-Ukrajnában, ahol oroszpárti szakadárok több alkalommal is megsértették a tűzszüneti megállapodást. Ukrajna belső konfliktusa 2014 óta gyakorlatilag folyamatos, melynek egyik fordulópontja volt, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet.
Nem ez az egyetlen oroszpárti szakadár terület azonban Kelet-Ukrajnában, 2014-ben a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság is kikiáltott függetlenségét, majd megfogalmazta célját, hogy Oroszországgal kívánnak egyesülni. Ezen területeken a feszültség jóformán folyamatos, még ha formálisan volt is egy tűzszüneti megállapodás a szakadárok és a kormány között.
Az elmúlt hónapok során azonban többször is megszegték a megállapodást és halt is meg ennek következtében katona Kelet-Ukrajnában. Ami viszont ennél is aggasztóbb fejlemény a régió stabilitása szempontjából: Oroszország legmodernebb haderői elkezdtek gyülekezni az ukrán határnál és hadgyakorlatozásba is kezdtek.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára támogatásáról biztosította a 2014 óta folyamatos konfliktusban lévő országot, és felhívta a figyelmet, hogy Oroszország hadi átcsoportosítása kísértetiesen emlékeztet a Krím-félsziget annektálásának előzményeire:
„Oroszország több ezer csapatot vezényelt át Ukrajna határának közelébe, amely a legnagyobb átmozgósítás a Krím-félsziget illegális annektálása óta. Az elmúlt néhány nap során több ukrán katonát is megöltek Kelet-Ukrajnában. Oroszországnak azonnal fel kell hagynia a fegyverkezéssel és a provokációval, és azonnal deeszkalálnia kell a helyzetet”
Mindeközben a G7-ek – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminiszterei, valamint az Európai Unió egy képviselője – hasonló aggodalmakat és felszólítást fogalmazott meg a Kreml számára.
A G7 külügyminiszterei közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot, hogy azonnal hagyjon fel a provokációval és a feszültségkeltéssel Kelet-Ukrajnában, valamint mély aggodalmukat fejezték ki a helyzet kapcsán – idézte az Euronews. Mint írták:
„Ezek a nagyfokú átcsoportosítások, melyekről nem érkezett előzetes értesítés, nagy fenyegetést jelent a régió számára és a destabilizálás veszélyével fenyeget. Biztosítjuk Ukrajnát, hogy kiállunk a függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határokon belül”
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szerint csak idén 26 ukrán katona vesztette életét a feszültségek kiújulása következtében. Kijev szerint az oroszpárti szakadárok is komoly erőkkel, mintegy 28 ezer katonával és kétezer orosz katonai tanácsadóval rendelkeznek az irányításuk alatt álló keleti területeken.
