Folyamatosan kiszáradtak a marsi tavak, még mielőtt teljesen eltűntek volna
A vörös bolygó története sokkal bonyolultabb, mint azt korábban a csillagászok és a geológusok feltételezték.
A NASA Curiosity rovere által begyűjtött adatok elemzése alapján tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Marson egykoron jelen lévő tavak és folyók rendszeresen kiszáradtak és újratöltődtek folyadékkal azelőtt, hogy végleg eltűntek volna a bolygó felszínéről.
A Geology tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban William Rapin és kollégái a Curiosity korábban rögzített adatait vizsgálták meg. A NASA rovere 2014-es missziójának teljesítése után a Marson található, közel 4,8 kilométeres magasságú Mount Sharp hegy felé vette az irányt.
Hegymászás közben a szerkezetre szerelt lézer segítségével kőzeteket olvasztott meg a Curiosity, melynek köszönhetően a Földön tartózkodó kutatók kielemezhették a különböző szikladarabok kémiai összetételét.
William Rapin elmondta, ez az első eset az emberiség történelmében, hogy tanulmányozhatják a marsi klimatikus viszonyokat, amelyek több millió évre visszanyúlóan festhetik meg a vörös bolygóról alkotott képet.
Tudósok egyöntetű véleménye alapján a Marson korábban pezseghetett az élet – ha máshogy nem, folyók és tengerek formájában egészen biztosan. A vörös bolygó végül nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt válhatott azzá a kietlen, sivár égitestté, amelyet ma is ismerünk.
Az új felfedezés során rávilágítottak arra, hogy a Mars kutatási szempontból jóval figyelemreméltóbb, mint azt korábban gondolták, ezért abban bíznak, hogy Percy-vel a bolygó felszínén további kulcsfontosságú részletekre derülhet fény.