Génelemzéssel vizsgálják a őskori emberek Európába vándorlását
A 45 ezer éves múltra visszatekintő genetikai szekvencia szerint sokkal korábban történt meg a neandervölgyiekkel való keveredés, mint azt korábban gondoltuk.
Fotó: Flickr/mharrsch
A 45 ezer éves múltra visszatekintő emberi maradványok genetikai szekvenálása egy eddig ismeretlen Európába történő vándorlást tárt fel, és azt mutatta, hogy abban az időszakban a neandervölgyiekkel való keveredés gyakoribb volt, mint azt korábban gondolták.
A kutatás számos ősi emberi maradvány elemzésén alapul – beleértve egy egész fogat és különböző csontdarabokat –, amelyeket tavaly találtak egy bulgáriai barlangban. A genetikai szekvenálás szerint a maradványok olyan egyénekből származnak, akik szorosabban kapcsolódtak a kelet-ázsiai és az amerikai kontinens mai populációihoz, mint az európai populációkhoz.
„Ez azt jelzi, hogy egy modern, Európába irányuló migrációhoz tartoztak, amelyet korábban nem ismertek a genetikai nyilvántartásból” – áll a Nature folyóiratban megjelent kutatásban. Ezenkívül „bizonyítékot találtunk arra is, hogy volt némi folytonosság Európa legkorábbi modern emberei és később élt eurázsiai emberek között” – tette hozzá a tanulmány.
A The Guardian azt írja, a vizsgált maradványokat tavaly fedezték fel a bulgáriai Bacho Kiro-barlangban, s mint kiderült, a csontok annak bizonyítékai, hogy az európai emberek lényegesen korábban éltek a neandervölgyiek mellett, mint azt korábban gondolták.
Az emberek és a neandervölgyiek korai keveredésének korábbi bizonyítékai Európában egy Oase 1 nevű egyéntől származnak, amely 40 ezer éves múltra tekint vissza és Romániában fedezték fel.
