Az amerikaiak a koronavírussal kapcsolatos dezinformációk szuperterjesztői
Kanadában döbbenetes módon kezdett el terjedni az Egyesült Államokból indult „infodémia”, melyet a közösségi médiában megjelenő dezinformációk tömkelege táplál.
Fotó: Unsplash/Charles Deluvio
A koronavírussal kapcsolatos dezinformációk terjesztésének trendje, mely aláássa a világjárvány megfékezésére irányuló erőfeszítéseket, már Kanadában is tombol, a McGill Egyetem által végzett tanulmány szerint ugyanis a közösségi médiát használó kanadaiak igen nagy valószínűséggel osztanak meg téves információkat, és fejtik ki véleményüket a téves koronavírusos megállapításokkal kapcsolatban.
Sok kanadai hisz az összeesküvés-elméletekben, bíznak a kétes helyről beszerzett orvosi tanácsokban és a vírust elbagatellizáló információkat terjesztik – bár az ország híradói és politikai vezetői általában megbízható tudományos információk nyújtására törekedtek. Akkor hogyan terjedhet ilyen gyorsan a félretájékoztatás?
„Nagyon sok kanadai küzd a vírustagadó és az oltásellenes attitűd megértésével szerettei körében” – mondta Aengus Bridgman vezető szerző, a McGill Egyetem politológia szakos végzős hallgatója. A Frontiers in Political Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezen hozzáállások részben az Egyesült Államokból származó hatalmas kanadai információfogyasztás következményei.
A kutatók elemezték a 200 ezer legaktívabb kanadai Twitter-felhasználó viselkedését, és felméréseket végeztek a hírfogyasztási szokásokról és a kanadaiak koronavírussal kapcsolatos hiedelmeiről. Megállapították, hogy azok, akik a közösségi médiát használják, viszonylag jobban ki vannak téve az Egyesült Államokban található információknak, mint a hazai információforrásoknak, továbbá, hogy az amerikai sajtóorgánumoknak való kiszolgáltatottság a koronavírussal kapcsolatos tévhitekkel társult.
Megállapították azt is, hogy a Twitteren terjedő téves információk nagy részét a kanadaiak osztották meg amerikai forrásokból, illetve azok a kanadaiak, akik több amerikai felhasználót követtek, nagyobb valószínűséggel adtak tovább dezinformációt.
Míg egy kanadai pártokon átívelő konszenzus alakult ki a koronavírus elleni küzdelemben, az Egyesült Államokban igen változó a politikai légkör. A határtól délre intenzív polarizáció tapasztalható a járvány súlyosságát illetően, a téves információkat pedig az amerikai média és a politikai szereplők is egyaránt megerősítik.
Az Egyesült Államokban keringő dezinformációk igen komoly hatással vannak a kanadaiakra, különösen igaz ez a közösségi médiára, a vírussal foglalkozó kanadaiak körében ugyanis kettőből egy felhasználó biztosan használ Instagramot, hatból öt kanadai fent van a Facebook-on, és megtalálható a Twitteren is. A kanadaiak átlagosan háromszor annyi amerikait követnek a közösségi médiában, mint kanadait, és nyolcszor gyakrabban retweetelik őket.
Kutatók szerint ez a hatás nyugtalanító sebezhetőséget okoz Kanada számára a járvány idején. „Egy átlagos kanadai embernek nehéz a kanadai újságírókat, tudósokat és közegészségügyi szakértőket meghallgatnia, figyelembe véve az amerikai források által keltett zavart” – mondja Bridgman.
Az EurekAlert azt írja, algoritmusaik nemcsak a hírfolyamot telítik amerikai hírekkel, hanem a hamis híreket is sokkal gyorsabban terjesztik, mint a valós információkat. Az algoritmusok a felhasználók érzelmi válaszait kiváltó tartalom kiváltságával pedig elősegítik a dezinformációk terjesztését, melyek futótűzként terjednek a közösségi médiában.
Az infodémia terjedését korlátozni kívánó kormányoknak ezért ki kell találniuk, hogy a közösségi média platformjai miként tereljék az országon kívüli információkat a helyi hírcsatornák élére. „Ez az infodémia képes megváltoztatni a koronavírus-járvány terjedését befolyásoló attitűdöket és viselkedést. Mindez végső soron megváltoztathatja a világjárvány mértékét és a halálos áldozatok számát” – fogalmazott Taylor Owen, a tanulmány társszerzője.
