Ellentámadásba lendült Kína a hszincsiangi kényszermunka-narratíva ellen
Kína kiterjesztette szankcióit és több nyilatkozatban is támadta a H&M-et, illetve az Egyesült Államokat, mondván, azok kitalálták az ujgurok kényszermunkájáról szóló történeteket.
Kínai tisztviselők hétfőn kikeltek a H&M és más külföldi márkák ellen, mondván, nem kellene a hszincsiangi ujgurok kényszermunkájának vádjai közepette „elhamarkodottan a politikába lépniük.” Múlt héten több nyugati márkát is bojkotthullámok ráztak meg Kínában, amiért nem hajlandóak a területről pamutot vásárolni.
Hszincsiang kormányának szóvivője, Hszu Kujhsziang szerint „egy cégnek nem kellene gazdasági tevékenységét politizálni. Egy ilyen elhamarkodott döntéssel beszállni a szankciókba, nem értelmes dolog. Mintha felemeltek volna egy követ, hogy a saját lábukra ejtsék” – idézi a Reuters.
A kínai közösségi médiában elkezdett terjedni a H&M tavalyi közleménye, amely a hszincsiangi pamut vásárlásának lezárásáról szól, azzal indokolva, hogy nem tudják hitelesen ellenőrizni, hogy azt nem kényszermunkával termelték-e. A bejegyzés futótűzként terjedt és nagy felhördülést keltett az országban.
A kínai bojkotthullám közepette Nagy-Britannia, Kanada, az EU és az Egyesült Államok is szankciókat vetettek ki Kínára a Hszincsiangban feltételezett emberi jogi visszaélések miatt, az Egyesült Államok odáig ment, hogy népirtással vádolta Pekinget.
Hszu és egy másik szóvivő ezt – ahogy Kína mindig is tette – tagadták: „Teljesen elvesztették a józan eszüket, hisztérikusan nyúlnak a szankciók eszköze után. Azért találták ki ezt a népirtás dolgot, hogy destabilizálják Kínát.”
Mindeközben a kínai közösségi médiában rengeteg hivatalos poszt jelent meg, mely a hszincsiangi munkakörülményeket védi és a nyugati divatmárkák bojkottjára hív fel, illetve az Egyesült Államok történetének a rabszolgasággal kapcsolatos időszakát mutatja be.
Kína külügyi szóvivője, Hua Csunjing Twitteren is roppant aktív, tucatnyi posztban védte hazája textiliparát és állította szembe azt az Egyesült Államok muszlimokat célzó törvényeivel, írja a Washington Post. Egy ausztrál szakértő, Deborah Mayersen szerint elsősorban az otthoni propagandaháborút igyekeznek megnyerni.
Mindeközben Kína saját szankcióit kiterjesztette egyes kutatókra is, például a Newcastlei Egyetem néprajzkutatójára, Joanne Smith Finleyre és az Egyesült Államokban tevékenykedő, az ujgurok ügyében egyik legtöbbet idézett Adrian Zenzre is.