Koronavírus – az enyhe szabályok ellenére Svédországban alacsonyan maradt a többlethalálozás
Miközben Európa-szerte szigorú óvintézkedéseket és korlátozásokat vezettek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, addig a skandináv országban meglehetősen lazán kezelték a helyzetet.
Stockholm, 2020. október 30.
Védőmaszkot nem viselő emberek sétálnak egy bevásárlóközpontban a Stockholm közelében fekvő Solnában 2020. október 30-án. Svédország öt régiójában szigorítottak a járványügyi ajánlásokon, miután az előző napon azonosították az eddigi legtöbb koronavírussal fertőzött személyt. Ugyanakkor a stockholmi kórházak COVID-19 részlegén sokkal kevesebb beteget ápolnak most, mint tavasszal, a járvány első hullámában.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Amir Nabizadeh
Infektológus szakértők szerint nem szabad az országos zárlattal szembeni bizonyítékként értékelni a svéd modellt, mivel több ízben is kérdéses módszerről van szó – írta a Reuters hírügynökség.
Amíg Franciaországban és Németországban egyre intenzívebben terjed a covid-fertőzés a szigorú lezárások és kijárási tilalom ellenére is, a gazdaság pedig évszázados recesszióba sodródott, addig Svédországban sokkal derűsebb a helyzet.
Londonban, Amszterdamban és Olaszország nagyobb városaiban heti rendszerességgel tüntetnek a lezárások ellen, Stockholm azonban már a pandémia kitörése óta a demokratikusabb utat járja, mégpedig ajánlásokat tesz a lakosságnak a védekezés érdekében, szabad mozgásukat azonban egyszer sem korlátozták.
Az iskolák, éttermek és az üzletek nagy része tavaly március óta nyitva van, így a gazdaság sem sínylette meg a világjárványt, mindeközben önkéntes alapon bárki viselhet maszkot és tarthatja a védőtávolságot, ám ezek a szabályok sosem váltak kötelezővé.
Az Eurostat legutóbbi adatai alapján Svédországban 7,7 százalékkal többen hunytak el 2020-ban az előző négy évi átlaghoz képest, amíg az olyan országokban, mint például Spanyolországban és Belgiumban, ahol szigorú zárlatokat vezettek be hónapokon keresztül, a többlethalálozás aránya 18,1, illetve 16,2 százaléknak bizonyult.
A rendelkezésre álló statisztikák szerint a skandináv régióban Finnországban 1 százalékos, Dániában pedig 1,5 százalékos volt a többletmortalitási ráta, míg Norvégiában körülbelül ugyanannyian hunytak el, mint a korábbi években.
