Német kutatók szerint van összefüggés az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződés között
Az EMA eredményeivel szemben norvég és német kutatók is arra jutottak, hogy van összefüggés az AstraZeneca oltóanyaga a vérrögök keletkezése között, de a ritka immunválaszra kezelés is létezik.
Kótaj, 2021. március 19.
Az asszisztens kiveszi a hűtőszekrényből az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát Kiss Csaba kótaji háziorvosi rendelőjébe 2021. március 19-én.
MTI/Balázs Attila 
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtökön bejelentette, hogy az Oxford-AstraZeneca koronavírus elleni védőoltását továbbra is biztonságosnak tartják és javasolják a használatát. Ezt azzal indokolta a szakértői panel, hogy a kialakult vérrögök és az AstraZeneca oltóanyaga között nem találtak összefüggést.
Az elmúlt hetekben rengeteg európai ország függesztette fel az brit-svéd fejlesztésű vakcina alkalmazását, miután több esetben vérrögöket fedeztek fel a beoltottak szervezetében, és volt, akinél ez halált okozott.
Az EMA csütörtöki közleménye után több ország, ahol korábban felfüggesztették a vakcinát, bejelentette, hogy úgy döntött a Gyógyszerügynökség szakértői javaslata alapján, ismét alkalmazni kezdik az AstraZeneca oltóanyagát.
Mindezekhez képest a Telex tudósítása szerint az Oslói Egyetemi Kórház és a Greinsfald Oktatókórház kutatói is bejelentették, hogy vizsgálatik alapján arra jutottak: az oltóanyag miatt keletkeztek a vérrögök a beoltottak szervezetében. Mindkét csoport szerint ritka és különleges immunválaszról van szó.
A Greinsfald kutatócsoport munkatársai szerint az oltóanyag által kiváltott védelmi mechanizmus ritka esetben ahhoz hasonló, amely sebgyógyuláskor jelentkezik a szervezetben, ennek hatására keletkeznek a vérrögök a vakcina beadása során.
A német kutatók szerint ezek a vérrögök jellemzően az agyban keletkeznek, de jó hír, hogy a ritka immunválaszra létezik gyógyszer, amely azonnal segít, viszont megelőzésként, a vakcinával együtt nem vethető be, csak a vérrög kialakulása után.
