Karikó elárulta, mikor lehet beoltani azokat, akik már átestek a fertőzésen
Karikó Katalin, a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájában alkalmazott mRNS alapú technológia magyar szabadalmazója a szegedi Dugonics Társaság online beszélgetésén adott életútinterjút, melynek során több témára is kitért.
Karikó az életútinterjú során megemlítette, hogy nagyon sokat segített számára a rendszerezés képessége, Amerikában például azt mondták neki, hogy úgy tud rendszerezni, hogy „azt még Németországban is megcsodálnák” – idézte a Telex.
Németországba végül el is jutott, ugyanis átigazolt az akkor még teljesen ismeretlennek számító BioNTech céghez. Mint mondta, akkor a cégnek még weboldala sem volt, szerinte az „egyetem biztosan azt gondolták, ez a nő örök vesztes”, ha egy ilyen vállalathoz elment.
Elmondása szerint azért döntött a BioNTech mellett a Modernával szemben, mert nekik volt klinikai próbájuk, míg az amerikai cégnek nem. Hozzátette: meg akarta élni, hogy a módosított RNS emberbe kerüljön, ezért egy japán kollegájával mindent hátrahagyva Németországba költöztek.
Mint mondta, azonnal elkezdték keresni, milyen anyagba lehet csomagolni az RNS-t, gyakorlatilag két évig azon dolgoztak, hogy amit a tervezőasztalnál meg tudtak csinálni, azt hogyan lehet ipari szinten legyártani. Karikó ennek kapcsán pedig fontos dologra hívta fel a figyelmet, hogy miért nincs megfelelő mennyiségű Pfizer-BioNTech vakcina:
Karikó felhívta figyelmet, hogy a vakcinagyártáshoz egy bizonyos lipid szintézise nagyon nagy kihívás, amelyet ahhoz hasonlított, mint amikor egy ideig csak két emberre főzünk, aztán egyik napról a másikra bejelentik, hogy holnaptól kétszázan jönnek enni.
A molekuláris biológus azt is feltárta, hogy gyakorlati oka van annak, hogy a vakcinákat mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni: „mert arra volt a legtöbb ismeretünk”. Hozzátette: ahogyan a villanykörte se a gyertya tökéletesítéséből lett, hanem egy új technológiával, ehhez is új technológiát kellett kitalálni.
Megemlítette, hogy az Izrael tömeges oltási adatai alapján 4.7 millió beoltott emberből 158 esetében merült fel súlyosabb mellékhatás, ám ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy „nincs olyan gyógyszer, aminek ne lenne mellékhatása”.
Karikó arra is kitért az erre vonatkozó kérdés kapcsán, hogy 90 nappal a koronavírus-fertőzést követően már megkaphatják azok az oltást, akik átestek rajta. Mint mondta, nem lehet biztosan tudni, az oltásokkal meddig tart a védelem, tovább tart-e mint a fertőzéssel, mert a vírusoknak „van egy trükkjük, amivel az emlékezősejteket gyengítik”.
„Mondhatnám, hogy 5 évig véd, de annyi nem telt el, lehet ez 1 év, de lehet 2-3 év” – tette hozzá Karikó, aki elmondta, egyelőre úgy tudni, akiket a kezdetekben beoltottak, azok eddig nem fertőződtek meg.