Fontos információk derültek ki a vakcinákról a különböző mutánsokat illetően
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) szakértői arról számoltak be, hogy a koronavírus-variánsok ellen sokkal nagyobb ad két dózisnyi vakcina, mint az egy, így már csak ezért is érdemes mindkét adagot beadni.
Budapest, 2021. március 1.
A kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát készül beadni egy páciensnek Soós László háziorvos XIII. kerületi orvosi rendelõjében 2021. március 1-jén.
MTI/Máthé Zoltán 
Ünnepi élmény volt a világ számára, amikor az első sikeres koronavírus-vakcinákat jelentették be, ám sokáig nem lehetett pezsgőt bontani, ugyanis a szakértők már több új mutáció megjelenéséről számoltak be, amelyek potenciálisan megnehezíthetik akár a vakcina működőképességét is.
Orvosi szaknyelvben ezek a B.1.1.7 és a B.1.351 variánsok elsősorban, ismertebb nevükön pedig a brit (előbbi) és a dél-afrikai (utóbbi) mutációk. A koronavírus-variánsok kapcsán pedig felmerült a veszélye, hogy az eddig kifejlesztett vakcinák nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújtanak ellene.
Ezen felül ideiglenes ellehetetlenült annak a vizsgálata is, hogy vajon elegendő-e az egyetlen dózis vakcina, ugyanis már születtek arra vonatkozóan vizsgálatok, hogy már egyetlen dózis is számottevően csökkenteni tudja a fertőzöttséget. Erre utal Izrael helyzete is, ahol az előrehaladott oltási program következtében egyértelműen látható a fertőzési számok zuhanása.
A brit és dél-afrikai variáns azonban jelentős fejfájást okoz, ugyanis nemcsak arról van szó, hogy sokkal fertőzőbb és valamennyivel halálosabb is, mint az eddigi vírustörzsek, de a vakcinák nem tudnak olyan hatékony védettséget kialakítani velük szemben.
Dr. Heather Scobie, a CDC szakértője úgy véli, ezen a téren a dél-afrikai variánstól érdemesebb inkább aggódni, az tudja inkább megkerülni – idézte a CNN. Mint mondta, a CDC több tanulmányt is átnézett, melyekből sikerült levonnia több következtetést is a variánsokra vonatkozóan.
Elmondása szerint legalább öt különböző tanulmány támasztotta alá, hogy az mRNS alapú vakcinák – mint a Pfizer-BioNTech és a Moderna – esetében nem lehet úgy csúsztatni a második dózis beadását, mert nem lesz olyan hatékony a variánsok ellen. Ez pedig Magyarország szempontjából nagyon problémás, hiszen a Pfizer oltóanyaga esetében a két oltás között időpontot két héttel kitolták.
Scobie kifejtette, hogy a brit és dél-afrikai variánsok esetében minden tanulmány arra mutatott, hogy a második dózisnyi vakcina után megfelelő immunizálódás alakult ki a szervezetben. Néhány tanulmány a dél-afrikai variánsnál utalt arra, hogy a korábbi fertőséből felépült, egyetlen dózist kapó betegek esetében közepes szintű védettség alakult ki.
Arra is vannak utaló jelek, hogy az idő elteltével javul az emberek immunitása a vírussal szemben, a brit és a dél-afrikai variáns esetében például Scobie elmondta, a harmadik hétre valamennyire javult a velük szemben kialakított védettség.
A vakcinák hatása már élesben is látszódik, Scobie beszámolója szerint a Pfizer-BioNTech oltóanyaga például 86 százalékos hatékonyságot mutatott a tünetes és tünetmentes betegek esetében, ráadásul Nagy-Britanniában, ahol az oltási program kezdetekor már a brit variáns volt az első számú vírustörzs.
A Johnson & Johnson egydózisú vakcinája egyelőre elmarad hatékonyságban a többitől a variánsokkal szemben: a brazil-mutáció esetében 66-74 százalék közötti hatékonyság látszott, míg a dél-afrikai variánssal szemben 52 százalék, bár megjegyzendő, hogy ez a közepesen súlyos fertőzésekre vonatkozik, a súlyosabbakkal szemben 73-82 százalékig hatékony.
