Így terjesztettek antifasisztákról szóló álhíreket a Trump-közeli körök a Capitolium ostromakor

Január 6-án helyi idő szerint 13:51-kor Michael D. Brown jobboldali rádiós kiírta Twitterre, hogy tüntetők törtek be a Capitoliumba, rögtön hozzátéve, hogy „antifa, vagy BLM (Black Lives Matter) támogatók lehetnek Trump-szavazónak álcázva”, írja a New York Times.

A tweetre azonnal felfigyelt egy másik konzervatív rádiós, a nemrég elhunyt Rush Limbaugh egész országban hallgatható műsorát akkor vezető Todd Herman azonnal továbbította az információt Limbaugh rengeteg rajongójának, a következő órákban pedig kiderült, milyen mértékű és sebességű az USA álhírterjesztő jobboldali gépezete. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

Ekkor Trump már hetek óta etetett azzal, hogy a választást elcsalták, ezzel ágyazva meg az új történetnek: valójában baloldali agitátorok felelősek a Capitolium ostromáért. Persze, ahogy az NYT rámutat, valójában Trump-hívők rohanták meg az épületet, hogy a kongresszus ne hitelesíthesse a választás eredményét. Antifasisztáknak hetekkel később sem lelték nyomát.

Hiába közvetítették azonban élőben az eseményeket mindenütt, a történelmet valós időben próbálták átírni. Az antifa-narratíva órákon belül már Trumpot támogató politikusig is eljutott és este a Fox Newson már egykori és jelenlegi republikánus képviselők osztották meg azt a nézőkkel.

Azóta két hónap eltelt és hiába lett már többször megcáfolva az elmélet, az mélyen beágyazódott a republikánus politikusokba és szavazóikba. A USA Today és a Suffolki Egyetem felmérése szerint a Trump-szavazók fele szerint antifasiszta támadás történt a Capitoliumnál, múlt héten pedig a szenátusban is „ál-Trump szavazókra” hivatkozott Ron Johnson republikánus szenátor.

Johnson egy rádióinterjúban már a tüntetés napján elmondta, „nagyon megkérdőjelezné, hogy valóban Trump-szavazók követték-e el a dolgot”, múlt héten pedig, mikor azzal szembesítették, hogy a letartóztatottak nagy része valóban Trump híve volt, arról beszélt, ő maga „nem látott perdöntő bizonyítékot arról, ki szervezte meg ezt az egészet”, mondván, ő látott videókat magukat antifasisztának beállító egyénekről is.

A január 6-i médiatartalmak elemzéséből látszik, hogyan terjedt el a hamis narratíva az elsősorban jobboldali médiában. Helyi idő szerint 14:30-ról írt a The Washington Times arról, hogy egy arcfelismerő szoftvereket gyártó cég antifasiszta aktivisták jelenlétére figyelmeztetett. Ez végül tévesnek bizonyult, de mire a helyreigazítás megtörtént, addigra a cikk már 360 ezer megosztásnál és lájknál járt a CrowdTangle szerint.

16 és 17 óra között 8700-szor hangzott el az álhír a Zignal Labs médiakutató szerint a kábeltelevíziós csatornákon és bár a Snopes nevű álhírvadász lap már ekkor cáfolta a dolgot, az ő cikkük mindössze 306 lájkot és megosztást gyűjtött be.

Az egyik legnagyobb terjesztője a The Washington Times cikkének Matt Gaetz republikánus képviselő volt, Facebookon 27 ezren reagáltak a cikkre, míg a Buzzfeed azt megcáfoló cikkére csak 18 ezren.

Donald Trump ekkor már régóta arra épített, hogy amit lehet, az antifasisztákra kenjen, májusban terroristacsoportnak akarta őket nyilvánítani, a nyári tüntetések alatt folyamatosak voltak az álhírek tüntetők buszoztatásáról de még az első elnökjelölti vitán is előkerült a téma, nem csoda, hogy januárban nem sokan kérdőjelezték meg a híreket, hogy ők tehetnek a Capitoliumnál történtekről.

Van azonban, aki már elismeri, hogy tévesek voltak az akkori hírek. Mo Brooks, aki január 6-án a Trump-gyűlés egyik szónoka volt, múlt héten vallotta be, hogy nem ellenőrizte, valósak-e az információk, mielőtt megosztotta őket, de szerinte „nagyon sokszor jelezte, hogy az általa megosztott információk ellenőrizetlenek.”

Az sem segített, hogy rengeteg hírforrás igyekezett beszámolni az eseményekről, így iszonyatos mennyiségű fél- és ellenőrizetlen információ terjedt. Például ott van az elhunyt rendőr, Brian Sicknick esete, akit az akkori rendőrségi információ szerint egy poroltóval dobtak fejbe, emiatt hunyt el.

Hetekkel később azonban, mikor az FBI közzétette, hogy rájöttek, ki támadhatta meg Sicknicket, sok médiumnak kellett módosítani korábbi cikkén, mivel kiderült, hogy valójában medveriasztó sprayvel támadták meg.

A 290 emberből, aki ellen vádat emeltek, legalább 27-nek van kapcsolata a Proud Boyshoz, vagy más nyíltan szélsőjobboldali csoporthoz, másoknak kisebb rasszista, vagy a QAnon-összeesküvést követő mozgalmakhoz van köze. Döntő többségük szerint Donald Trump nyerte a tavalyi választásokat.

Az FBI január 8-án tette közzé: nincs bizonyíték arra, hogy antifasiszták provokálták volna a támadásokat, január 13-án pedig az alsóház republikánus frakcióvezetője, Kevin McCarthy – aki szintén beszélt a tüntetések előtti Trump-gyűlésen – is megismételte ezt. Másnap azonban egy John Sullivan nevű tüntető letartóztatása újabb lendületet adott a pletykáknak.

Sullivant a CNN még január 6-án tévesen baloldali aktivistaként írta le (ő vette fel, ahogy a titkosszolgálat lelövi az egyik tüntetőt). A Gateway Pundit, Trump ügyvédjének híroldala azonban kapva kapott az alkalmon és több tízezer interakciót elérő posztokban hirdette, hogy az antifa igenis jelen volt a tüntetéseken.

Sullivanről azonban kiderült, hogy igazából minden olyan tüntetésen ott van, ahova el tud jutni, Seattleben, Salt Lake Cityben és Portlandben is feltűnt Black Lives Matter tüntetéseken, de a csoport Utah állami szervezete és Sullivan ügyvéde is tagadta, hogy támogatná őket. Ezek a hírek egyáltalán nem jutottak azonban olyan messzire, mint azok, melyek szerint lelkes antifasiszta.

A republikánus párt oregoni szervezete ugyanis nyilatkozatot fogadott el, mely alapján „egyre több a bizonyíték, hogy egy hamis zászlós művelettel akarják hitelteleníteni Trumpot és híveit. A nyilatkozatot író Solomon Yue Sullivan videóira, illetve A halál ötven órája című filmre alapozva jelentette ezt ki, melyben a németek amerikai katonának állítják be magukat.