A szombati eseményt hívei szervezték az észak-indiai Dharamszalában, ahol a tibeti vallási vezető 1959 óta él száműzetésben, miután a kínai hatóságok elfojtották a tibeti felkelést. Több ezer ember gyűlt össze, hogy imádsággal és hagyományos hangszerekkel – dobokkal, kürtökkel és énekekkel – adjanak hálát a dalai láma hosszú életéért.

„Eddig a tőlem telhető legjobbat tettem, és Avalokitésvara [egy buddhista védelmező istenség] áldásával remélem, hogy további harminc vagy negyven évig élhetek, és továbbra is szolgálhatom az érző lényeket, valamint a Buddha Dharmát.”

Ez az üzenet nemcsak spirituális reményt, hanem politikai jelentőséget is hordoz, hiszen régóta folynak találgatások arról, miként történik majd a Dalai Láma utódlása. Decemberben a Reuters hírügynökségnek már úgy nyilatkozott, 110 évig is élhet. „Lehet, hogy akár 110 évig is élek.”

Bizonytalan az utódlás

Szerdán, egy háromnapos vallási konferencia során a dalai láma hivatalosan is bejelentette, az intézmény folytatódik, és utódját a tibeti hagyományok szerint választják ki. „A Gaden Phodrang Alapítvány, amit az intézmény megőrzése érdekében hoztam létre, rendelkezik azzal a jogkörrel, hogy felismerje jövőbeli reinkarnációmat” – mondta videóüzenetében. „Senki másnak nincs joga beavatkozni ebbe a kérdésbe.”

Hozzátette, az elmúlt években számos üzenetet kapott buddhistáktól, akik az intézmény fennmaradását kérték. „E kéréseknek megfelelően megerősítem, hogy a dalai láma intézménye folytatódni fog” A bejelentés újabb súrlódást váltott ki Peking és Dharamszala között. A kínai kormány régóta állítja, hogy joga van kijelölni a dalai láma utódját. A pekingi külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning reagált a szerdai kijelentésre. „A dalai láma utódlását a pekingi központi kormánynak kell jóváhagynia, és az úgynevezett aranyládás sorshúzás alapján kell végrehajtani.”

Az „arany urna” ceremónia Kína kezében van, de a dalai láma már korábban is figyelmeztetett. „Ha azt tisztességtelenül használják, akkor nincs benne semmilyen spirituális érték.” Tenzin Tsundue tibeti író és aktivista az Al Jazeerának úgy nyilatkozott: „A dalai láma bejelentése egy pofon volt Kínának.”

A spirituális vezető Nobel-békedíjas, és Peking gyakran „szeparatistaként” emlegeti őt, noha ő maga többször kijelentette, nem függetlenséget, hanem szélesebb autonómiát kíván Tibetnek, a kínai fennhatóságon belül.