Nettó 260 ezer forintért sem találnak zöldséget és gyümölcsöt szedő munkásokat
A jövőben minden bizonnyal a robotizáció és az automatizáció jelenthet megoldást az évek óta egyre súlyosbodó munkaerőhiányra, ami a mezőgazdaságban komoly problémákat okoz.
MTI/Máthé Zoltán 
A Növekedés.hu riportjából megtudhattuk, hogy alig van napszámos és idénymunkás, akik betakarítanák a zöldséget és a gyümölcsöt, így idén nemcsak az időjárás, hanem a munkaerőhiány is súlyos károkkal járhat.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Apáti Ferenc úgy gondolja, az elégtelen munkaerő-ellátottság közvetlenül és közvetve évi nagyjából 50-80 milliárd forint kárt okoz a 300 milliárd forint értékű zöldség-gyümölcs szektorban.
A kár 2021-ben 100 milliárd forinthoz közelít, ezáltal az árak tovább emelkedhetnek, így könnyen elképzelhető, hogy minden idők legdrágább hazai zöldségeit és gyümölcseit vásárolhatjuk majd meg az áruházakban.
Az esetek 80-90 százalékában betanított munkással kell beérniük a munkáltatóknak, ha ugyan akár ilyet is találnak, az ő koruk ráadásul 50 év feletti, így fizikai teljesítőképességük már nincs a csúcson.
Az északkeleti országrészben igaz, még csak 8 ezer forint körül van a napi bér, havi 22 munkanapra ez is 166 ezer forintot jelent nettóban, az ország középső és nyugati részein viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de inkább 12-15 ezer forint a jellemző, ami már 260 ezer forintos nettó keresetet jelent.
Becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát.
