1934 óta nem öltek meg ennyi embert a cápák Ausztráliában, mint idén: ezek lehetnek az okok
Az éghajlatváltozás is a befolyásoló körülmények között lehet, miután hosszú évtizedek óta nem volt példa arra, hogy ennyi halálesetet rögzítsenek Ausztráliában.
Az éghajlatváltozás is a befolyásoló körülmények között lehet, miután hosszú évtizedek óta nem volt példa arra, hogy ennyi halálesetet rögzítsenek Ausztráliában.
A CNN is beszámolt a statisztikáról, amire nagyon rég nem volt példa, ugyanis legutóbb 1934-ben fordult elő hasonló. Idén már 7 halálos áldozatról tudni, akik egy cápatámadás miatt vesztették el az életüket, és még mindig van pár hónap 2020-ból.
Egy szörfös például eltűnt, és a hatóságok még drónokat is felküldtek a levegőbe a megfigyelés miatt. A vízen is sokat keresték, hogy átvizsgálják a környéket, míg az orvosok a parton várakoztak. Napokon át tartott a keresés.
A szörfdeszkát ugyan megtalálták, a holttestet már nem. Ez volt az idei hetedik halálesetet, amire 86 éve nem volt példa. Az idei támadások számos államban következtek be. Egy búvár is a halálos áldozatok között szerepel, aki januárban tűnt el egy feltételezett nagy fehér cápa miatt. Az ő holtestét sem találták meg.
Az ezt megelőző években éves szinten csak egy-két haláleset történt. Legutóbb 1934-ben regisztráltak 7 halálos áldozatot. A legnagyobb rögzített adat 1929-re datálódik, amikor 9 ember hunyt el a cápák miatt.
Az elmúlt 50 évben stabilak voltak a számok, de idén valami történt. Ebben az évben eddig 21 cápaeseményről számoltak be, ami normális és összhangban áll a korábbi évekkel. A különbség a halálozási arányban van.
Számos lehetséges oka lehet ennek, és több szakértő is rámutatott arra, hogy az éves adatok mindig ingadoznak, és ez egyszerű balszerencse is lehet. Ugyanakkor a klímaválság is a lehetséges tényezők között szerepel.
Az óceánok felmelegedésével folyamatosan sérülnek az ökoszisztémák. A halak vándorolni kezdenek, és olyan helyeken bukkannak fel, ahol azelőtt soha. Ezzel együtt a fajok viselkedése is változik, a tengeri világ átalakul, a cápák követik a zsákmányukat, közelebb kerülnek a népszerű partokhoz.
A nagy ausztrál tüzek szintén hatással vannak erre, miközben az óceánok hőmérséklete is emelkedett. Mindez azt is jelenti, hogy az állatok a szokásosnál délebbre vándorolnak át a megfelelő környezetet keresve. A kutatók azonban továbbra sem tudják annak a pontos okát, hogy a fajok miért vándorolnak ennyit.
A halak költözésével a cápák is mozgásba lendülnek, szimplán csak követik a zsákmányt. A változó vízhőmérséklet szintén az okok között szerepelhet, hogy a cápák az emberi részekre költöznek át. Egyes fajok, például a bikacápák, szeretik a meleg vizet, így több időt töltenek a meleg déli vizeken. A fehér cápák ezzel szemben inkább az alacsonyabb hőmérséklet mellett érzik magukat jól, és közelebb kerülnek azokhoz a partokhoz, ahol a hideg a víz és bőségesen jut számukra táplálék. A tigriscápákat is általában északabbra találjuk. Ez a három faj a leginkább felelős a támadásokért, a legtöbb halálesetért.
Csak a szerencsén múlt, hogy túlélt egy veszélyes cápatámadást egy ausztrál férfi
A halálos áldozatok száma nagyobb is lehetne, ha nem fejlődött volna ekkorát az orvosi technológia és ellátás. Ez ugyancsak szerepet játszik a számokban, amik még nagyobbak is lehetnének. A jelentések arra is utalnak, hogy sokszor a szerencse játszik nagy szerepet. Az elmúlt években több embert is sikerült megmenteni, ami valóban csak a szerencsén múlt. Mindez attól is függ, hogy hol történik a harapás. Egyes harapások, ha 1 centiméterrel arrébb történtek volna, akkor az áldozat másodpercek alatt elvérzett volna, tehát számos tényezőről beszélhetünk a halálozások kapcsán.
