Vitali Klicsko, Kijev polgármestere nyíltan csatlakozott azokhoz a tüntetőkhöz, akik az ukrán parlament, a Verhovna Rada által elfogadott, rendkívül vitatott törvény ellen tiltakoznak, ami jelentős mértékben csorbítja az ország két legfontosabb korrupcióellenes intézményének, a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalnak (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészi Hivatalnak (SAPO) a függetlenségét.

A fejleményekről elsőként Alexej Goncsarenko, az ukrán parlament egyik képviselője számolt be a Telegram-csatornáján, ahol egy fotót is közzétett Klicskóról a tüntetésen. „Klicsko megérkezett a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészi Hivatal megszüntetése elleni tüntetésre” – írta bejegyzésében Goncsarenko.

A törvény, amit a Verhovna Rada múlt kedden fogadott el, több ponton is átalakítja az eddig önállóan működő intézmények működését. Eszerint a SAPO ezentúl az országos főügyész alá fog tartozni, aki így közvetlenül befolyásolhatja a NABU működését is. Ezen túlmenően megszűnik a tilalom, ami eddig megakadályozta, hogy a NABU által vizsgált ügyeket más hatóságokhoz irányítsák át – ezáltal a főügyész jogosultságot kap arra, hogy a nyomozásokat elvonja a hivataltól és más ügyészeknek adja át.

Klicsko megint nekiment Zelenszkijnek

A döntés országos szintű felháborodást váltott ki, több ukrán városban is tüntetések kezdődtek. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint, a tüntetések célja az, hogy megakadályozzák a korrupció elleni fellépés háttérbe szorítását, és tiltakozzanak az ellen, hogy a független intézményeket politikai ellenőrzés alá vonják.

Klicsko régóta kritikus hangot üt meg Volodimir Zelenszkij elnök politikájával szemben. Az elmúlt években többször is élesen bírálta az elnöki adminisztráció központosításra irányuló törekvéseit, valamint azt állította, hogy „az ukrán hatalom többszörösen visszaélt eszközeivel, például indokolatlan házkutatásokat és politikai alapú büntetőeljárásokat indított”.

Klicsko már a 2013-as Maidan-tüntetések idején is jelentős szerepet vállalt a Viktor Janukovics elnök és Mikola Azarov miniszterelnök elleni megmozdulásokban. Akkoriban a függetlenség és a nyugati orientáció iránti elkötelezettség motiválta a tiltakozókat – most viszont egy, az Európai Unió által is szorgalmazott, erős és független korrupcióellenes intézményrendszer kerül veszélybe. Az ukrán sajtó számos elemzése szerint a törvény súlyosan veszélyezteti a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát, különösen azáltal, hogy az ügyészségi kontrollt kiterjeszti a nyomozati szervekre is. Emellett a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAPC), amely az adóbevallások ellenőrzéséért felel, szintén jelentős hatáskörvesztést szenvedhet el.