Megszólalt a koronavírus eredetéről a vuhani labor egy ausztrál kutatója
A vuhani laboratórium volt munkatársa szerint az intézményben nagyon szigorú szabályok vannak érvényben, és nem tudja elképzelni, hogy a koronavírus onnan szökött volna meg.
Fotó: Unsplash/Clay Banks
Danielle Anderson denevérvírus-kutató 2019 novemberéig dolgozott a Vuhani Virológiai Intézet BSL-4-es laboratóriumában. A kutató úgy véli, hogy a vuhani laboratórium éppen ugyanúgy működött, mint bármely más, szigorúan szabályozott kutatóintézet – írja a Napi.hu a Bloombergre hivatkozva.
A The Wall Street Journal május végén hozta nyilvánosságra az amerikai hírszerzés egy jelentését, mely szerint a Vuhani Virológiai Intézet három tudományos munkatársa 2019 novemberében, vagyis egy hónappal a SARS-CoV-2 első vuhani esetei előtt megbetegedett és kórházi ápolásra szorult. Ezután Joe Biden amerikai elnök arra utasította a hírszerző ügynökségeket, hogy kétszeres erőfeszítésekkel gyűjtsék be és elemezzék a koronavírus eredetéről szóló információkat.
Anderson szerint azonban a vuhani laborról szóló elméletek, állítások nem igazak, és hangsúlyozta, hogy ha a kutatóintézet munkatársai valóban megbetegedtek volna, valószínűleg ő sem ússza meg, mégsem lett rosszul. Hozzátette, hogy decemberben ismét találkozott vuhani kutatókkal egy Szingapúrban megrendezett konferencián, és munkatársai közül senki sem számolt be szokatlan eseményekről.
Az ausztrál kutató szerint a vuhani intézményben különösen szigorú biztonsági protokollok vannak érvényben,és úgy véli, hogy a kórokozó nem szökhetett meg a kínai laboratóriumból. A szakértő kiemelte, hogy kollégáival 45 órás kiterjedt képzésben kellett részt venniük ahhoz, hogy egyáltalán egyedül dolgozhassanak a laboratóriumban.
A vuhani labor-teóriát már tavaly is sokan boncolgatták, ám akkor számos szakértő és a média is egyhangúlag elutasította azt, mint összeesküvés-elméletet. A laborszökevény-elképzelés azonban idén újult erővel, ismét szárnyra kapott, miután több amerikai, leginkább republikánus politikus jelezte, hogy úgy gondolják, ez lehet a koronavírus eredetéről szóló kérdésekre a válasz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói egy, a kínai kollégáikkal együttműködésben a helyszínen elvégzett nyomozás után arra jutottak, hogy nagyon valószínűtlen, hogy a koronavírus a vuhani laboratóriumból került volna ki, ennél sokkal inkább elképzelhető, hogy úgynevezett zoonotikus kórokozóról van szó, vagyis állatról ugrott át az emberre. Egy másik szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vírus mégis a kutatóintézetből szabadult ki, ez még nem jelenti azt, hogy mesterséges volna.
Anderson szerint azonban a kórokozó csupán a “megfelelő helyen volt a megfelelő időben”, és minden összeállt ahhoz, hogy ekkora méretű, katasztrofális következményekkel járó pandémia kerekedjen belőle, melyeket még a szakértők sem tudtak elképzelni világjárvány kirobbanásának korai szakaszaiban.
A virológus azonban elismerte, hogy egy súlyos baleset esetén előfordulhat, hogy kórokozók kerülnek ki a laboratóriumokból. Ahogy Anderson fogalmazott, “nem annyira naiv”, hogy ezt a lehetőséget teljesen leírja.
