Noha a pozícióját sikerült megőriznie, az Európai Parlamentben kialakult helyzet világosan jelezte, hogy megingott a politikai támogatottsága, s az uniós vezetésen belüli törésvonalak egyre mélyülnek.

A szavazáson a 720 fős parlamentből 553 képviselő jelent meg, és közülük 360-an elutasították a bizalmatlansági indítványt, míg 175-en mellette voksoltak, 18-an pedig tartózkodtak. Az indítvány elfogadásához 357 támogató szavazatra lett volna szükség. Bár a kudarc borítékolható volt, az eljárás precedenst teremtett, és rávilágított arra, hogy a Bizottság elnöke politikai szövetségesei körében is bizalmi válsággal küzd.

A bizalmatlansági indítványt a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) román képviselője, Gheorghe Piperea terjesztette be. A politikus a Politiconak-nak úgy nyilatkozott: „Számítottam rá, hogy az indítvány nem megy át, de úgy gondolom, hogy ez az eljárás egészséges az EU számára. Ez megnyitja Pandóra szelencéjét, mert megmutatja, hogy lehetséges kihívást intézni a Bizottság elnökéhez.” Piperea előrejelzése szerint Von der Leyen a jövőben „több” hasonló kísérletre is számíthat.

Egyelőre megúszta Von der Leyen

Noha Von der Leyen mögött ott állt az Európai Néppárt (EPP), valamint hivatalosan a szociáldemokraták, a Renew liberálisai és a zöldek is támogatták, több képviselő e pártokból távol maradt a szavazástól. A szocialisták és a liberálisok nyíltan bírálták a Bizottság jobbra tolódását, és a voksolás előtt egyaránt azzal fenyegettek, hogy tartózkodnak – ezzel a Bizottság stabilitását veszélyeztetve.

A Renew frakció végül elállt ettől, közölve, hogy nem kívánnak „részt venni a szélsőjobboldal Európa-stabilitással való játszmáiban” – nyilatkozta egy frakciószóvivő. A szociáldemokraták csatlakoztak hozzájuk, miután Von der Leyen engedményt tett számukra a következő többéves uniós költségvetés ügyében. A Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy az Európai Szociális Alapot – amely a szegénység elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű csoportok támogatásának kulcseleme – továbbra is a költségvetés részeként tartja fenn, annak ellenére, hogy korábban ennek elhagyása is felmerült.

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, a Szocialisták és Demokraták képviselője úgy fogalmazott: „Sokan közülünk úgy érzik, hogy ez volt az abszolút utolsó esély.” Szavaiból egyértelműen kivehető, hogy bár Von der Leyen elkerülte a bizalmatlansági indítvány sikerét, a támogatói türelme vészesen fogyóban van.

Az Európai Néppárt azonban próbálja csillapítani a kedélyeket. „Amint visszatérünk a nyári szünetről, szinte már el is felejtjük ezt az ügyet” – jelentette ki Siegfried Mureșan, az EPP alelnöke. Ám az egyre jobban érzékelhető frakciós feszültségek, valamint a Bizottság működésével kapcsolatos kritikák – a döntéshozatal központosításától kezdve a Zöld Megállapodás visszalépésein át az átláthatóság hiányáig – komoly kérdéseket vetnek fel Von der Leyen második ciklusának jövőjéről.