Dr. Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője szerint a vélt szennyeződéseket eltávolító háztartási eszközök számos egészségügyi kockázatot hordoznak, és sok esetben rontják a vezetékes víz mikrobiológiai minőségét. „Az ivóvíz a leggyakrabban vizsgált élelmiszerünk. A hatóság évente legalább négy alkalommal, településmérettől függően akár több százszor ellenőrzi minőségét, és az eredményt nyilvánosan közzé is teszi” – magyarázta. A szakember úgy fogalmazott: sokan nem létező probléma miatt vásárolnak ilyen berendezést.

Vagy pedig teszik ezt olyan okból, amelynek megszüntetésére egyetlen víztisztító berendezés nem alkalmas. Magyarországon a víz szennyezői közül a geológiai eredetűek a dominánsak. A magyar vízbázisok jelentős részét érintette a kőzetekből származó arzén; az arzénmentesítő kezelésnek köszönhetően nagyon ritka esetek kivételével ez a probléma azonban már nem áll fenn. „A nyersvíz és a hálózatra bocsátott víz minősége a vízóráig bezárólag jellemzően kiváló, ezt követően a tulajdonos felelőssége az esetleges kockázatok (például lakáson belüli ólomtartalmú csövekből származó ólomszennyezés) megszüntetése” – jegyezte meg.

Pándics szerint sokan azért vásárolnak víztisztító berendezést, mert azt gondolják, hogy a csapvíz mikrobiológiai szempontból nem megfelelő, ám ez a közműves ivóvízben nagyon ritka. Sőt, maga a víztisztító hordoz mikrobiológiai kockázatokat; gyakran lépnek fel olyan mikrobiológiai problémák, melyek a készülék nem megfelelő üzemeltetéséből adódnak – emeli ki a 24.hu. Mint írják, a vízben számos mikroszkopikus élőlény fordulhat elő, ám ezeknek az egészségünk szempontjából nincs jelentőségük, ameddig nem teremtünk szaporodásukhoz megfelelő környezetet.

A baktériumok azonban elszaporodhatnak, ha nem kellő rendszerességgel, nem előírás szerint cseréljük a szűrőket; vagy ha a felhasználó kezéről szennyeződés jut a szűrőre, amikor azt behelyezi a szűrőházba vagy tisztítja – hívják fel a figyelmet. A könnyen hozzáférhető elemek megfelelően karbantarthatók, teljeskörűen fertőtleníthetők, míg a nehezen elérhető, zárt elemeken, belső járatokban könnyen elszaporodnak a mikroorganizmusok. A szakértő hangsúlyozta: az ivóvíztisztító kisberendezésekben a bakteriális növekedést is nyomon követik.

Mivel nagyon összetett készülékekről van szó, ezeknek a kockázata rendszerint jóval nagyobb, mint a vízhálózatból származó vízé. Egy másik gyakori érv a készülékek vásárlása mellett a kezelt vezetékes víz klóros íze és szaga – derül ki a cikkből. A készülékek többsége aktív szenet tartalmaz, amely ezeket csökkenti, ám önmagában ez az előny eltörpül a készülékek használatából fakadó kockázat mellett. Ha zavaró a klórszag, az a legjobb megoldás a dr. Pándics Tamás szerint, ha öntünk egy kancsóba vizet, állni hagyjuk egy negyedórát, és utána isszuk meg.

---

Korábban arról is beszámoltunk, hogy lassabban öregszünk, ha ezt adjuk a reggeli kávéhoz: egy neurológus támasztotta alá mindezt, de egyéb jó tanácsokkal is szolgált. Mindemellett arra is kitértünk, hogy aggasztó dolog derült ki a népszerű illatviaszokról. Egy új tanulmány szerint a láng nélkül, hevítéssel használható illatviaszok is rengeteg káros anyagot bocsátanak ki, és olyan beltéri szennyezést okozhatnak, mint a dízelmotorok és a gáztűzhelyek.