Virágzásnak indult az illegális vesekereskedelem a háború sújtotta országban
Nagyon súlyos gondokat okoz Afganisztán számára az illegális vesekereskedelem, a nagyfokú szabályozatlanság és az elképzelhetetlen szegénység miatt, melyet a polgárháború és az éhínség hozott el az országra.
Az illegális vesekereskedelem legfőképpen az ország nyugati részén található Herat városában virágzik. Számos tényező befolyásolja, miért pörgött fel ennyire a bűnös iparág: egyre rosszabb állapotban lévő nyomornegyedek, a környező terület mélyszegénysége, végtelen háború, egy magát forradalminak kikiáltó kórház és korrupt tisztviselők, akik szemet hunynak a szervkereskedelem felett.
A helyi Loqman Hakim Kórház dolgozói beszámolója szerint az elmúlt öt évben legalább 1000 vesetranszplantációs műtétet végeztek el a lakosokon, sok beteg ráadásul külföldről utazott be Afganisztánba, mert a kezelés és műtét elvégzésének költségei jóval alacsonyabbak, mint a világ többi részén.
Az igazi probléma viszont azzal van, hogy a transzplantációhoz szükséges szervek beszerzése egyáltalán nincs szabályozva rendesen, és azok az orvosok, akik elvégzik a beavatkozást, nem ismerik a szerv eredetét. A kórház csak a beavatkozás elvégzéséért a lábadozásért felelős, egyéb dolgokra nincs rálátásuk. „Nem a mi dolgunk” – mondta egy ott dolgozó orvos.
A világ többi részéhez hasonlóan Afganisztánban is illegális az emberi szervek adásvétele, valamint az orvosok számára is tiltott, hogy vásárolt szerveket ültessenek az emberbe – jelzi riportjában a New York Times. A gyakorlatban azonban ez továbbra is jelentős probléma, különösen a vese esetében, mivel abból egy darabbal is lehet élni.
A Herat körüli brutális mértékű elszegényedés pedig egyre több embert vesz rá arra, hogy egyik veséjét eladja olyanoknak, akik maguknak vagy halálos beteg családtagjuknak próbálnak szerezni. Az embereknek pénzre van szüksége, mert nincs elég munka, a háború hatásai most is érződnek és sokan pusztító adósságterhekkel élik a mindennapjaikat.
Nyugati szemmel elképzelhetetlen a nyomor ebben a régióban, a Times beszámolójából például kiderül, hogy az egyik, veséjét eladó személynek és nyolcgyermekes családjának mindössze fél zsák liszt és egy fél lábas rizs volt az élelme, egész hétre vonatkozóan. Egy helyi törzsi vezető szerint sokaknak ez a fajta szegénység az, ami ellenállhatatlanná teszi a szerveik eladását, csak a törzséből 20-an vállalkoztak erre:
„Az embereim éhesek. Nincs földünk. Nem tudunk boltokban sem dolgozni, nincs semmi pénzünk. Nem tudok ezzel mit csinálni”
Nem lassítja, hanem előreviszi a folyamatot az is, hogy a Loqman Hakim kórháznak hatalmas üzlet a vesetranszplantáció, annak ellenére, hogy illegális. Masood Ghafoori, a klinika pénzügyi vezetője a Times kérdésére például úgy fogalmazott, hogy „úgy is lehetne fogalmazni”, hogy jó pénzt keresnek ezeken.
Az amerikai hírportál megfogalmazása szerint több embert is megkérdeztek a kórházban arról, hogy mi a helyzet a környék vesekereskedelmével, és ugyanazok a válaszminták rajzolódtak ki: először tagadta mindenki, hogy emberek pénzért adnák el belső szerveiket, majd valamennyien ugyan vonakodva, de bevallották. Herat tartományi tanácsának egyik tagja könyörtelen brutalitással fogalmazta meg ezt a helyzetet:
„Afganisztánban mindennek van értéke, kivéve az emberi életnek”
Az ENSZ adatbázisa szerint a szervkereskedelem nem nyúlik vissza olyan hosszú történelemre, az első regisztrált eseteket a nyolcvanas években rögzítették, Indiában. Napjainkban ez a gyakorlat a globális vesetranszplantációk mintegy 10 százalékát képezi, és a világon egyedül Iránban nem illegális a szervkereskedelem, amennyiben az eladó és a vevő is iráni.
Asif Efrat, egy izraeli egyetem oktatója kiemelte, hogy a nemzetközi iránymutatások és a kormányok tényleges gyakorlata között szakadéknyi különbség van. Megjegyezte: Afganisztán még „új fiúnak” számít, és csak csatlakozik a nagy játékosokhoz, ahol a szervkereskedelem rendkívül virágzó: Kínához, Pakisztánhoz és a Fülöp-szigetekhez.
Mint több szakértő is együttesen elmondta, Afganisztánban a szegénység könyörtelen logikája vezetett el a szervkereskedelemhez is, amely még csak nem is a legmegdöbbentőbb mind közül. Nem példa nélkül, hogy pénzért cserébe valaki a saját gyermekét adja el, vagy névjegykártyákat oszt ki, mellyel bérgyilkosi szolgáltatásokat hirdet.
Mint a Times is írja, a herati kórházban a lábadozó betegek háromegyede állítja, hogy vásárolták a szerveiket. Egy 36 éves férfi például azt mondta, 3500 dollárt, valamint némi komissziós díjat kellett fizetnie a veséért, és ezzel még nem is járt rosszul, mert a feketepiacon akár 4500 dollárba is kerülhet egy emberi vese.
Dr. Abdul Hakim Tamanna, Herat tartomány egészségügyi vezetője elmondta, hogy valóban jelentős probléma az illegális szervkereskedelem Afganisztánban, de nem sok mindent tud csinálni a kormány vele. „Sajnos ez nagyon gyakori a szegény országokban, gyenge a szabályozás és nincs joguralom” – jegyezte meg.
Összességében tehát elmondható, hogy ezt a válságot a kilátástalan szegénység, a szociális háló hiánya és a háború vezetett a jelenség felemelkedéséhez. Afganisztán a Föld egyik legszegényebb országa, a nép 70 százaléka él a mélyszegénységi küszöb alatt, és az ország gazdasága nagyja részt külföldi segélyekre támaszkodik.
