Az Uránusz és annak holdjai talán nem is olyan kietlen, elhagyatott világok
Elképzelhető, hogy óceánok léteznek rajtuk, a holdakon pedig akár élet is előfordulhat.
Szinte mindent, amit ezekről az égitestekről tudunk a Voyager–2 űrszondának köszönhetünk, amely csaknem 40 éve haladt el mellettük. Egy új tanulmány szerint azonban az eszköz méréseit megzavarta egy erőteljes napvihar, így félrevezető képet kaphattunk arról, milyen is az Uránusz rendszere – írják a beszámolóban. Felidézik: a Voyager–2 1986-ban repült el az Uránusz közelében, közben pedig lenyűgöző fotókat készített róla és öt legnagyobb holdjáról.
Emellett számos adatot is szolgáltatott róluk, amelyek által úgy tűnt, a holdak más bolygókéhoz képest meglepően inaktívak, az Uránusz mágneses mezeje pedig torznak tűnt. Mindez kizárta annak a lehetőségét, hogy óceánok létezzenek ezeken az égitesteken, az új vizsgálat viszont most felülírhatja ezeket a vélekedéseket – emelik ki. A tanulmány szerzői szerint ugyanis a mágneses mezőt csak ideiglenesen torzította el egy erős napszél, amely ezzel együtt el is fújta az összes gázt és anyagot, amelyek óceánokról tanúskodhattak volna.
Ez arra utal, hogy az elmúlt 40 évben teljesen rosszul vélekedtünk erről a holdrendszerről, amelynek égitestjein valójában akár halakkal teli, felszín alatti óceánok is húzódhatnak – számolt be a 24.hu a BBC cikke alapján.
Megjegyzik: a NASA valamikor a 2030-as években tervez ismét szondát küldeni az Uránuszhoz, amely legkorábban 2045-ben érkezhet meg az égitesthez. Az új eszköz mérései fényt deríthetnek arra, mi is rejtőzhet ezekben a távoli világokban, vagyis egy ideig még türelemmel kell lennünk, hogy többet tudhassunk.
A Marson pedig titokzatos foltokat észleltek: a Marson dolgozó robotok időnként izgalmas vagy furcsa sziklákra bukkannak, most pedig a NASA Perseverance roverje talált valami érdekeset. Az eszköz a Jezero-kráter peremén halad, a Neretva Vallis régióban lévő Serpentine Rapids vörös kőzetein pedig különös, zöld foltokat talált. A marsjáróhoz egyébként egy fúrógép is tartozik, amely lehetővé teszi a csiszolást, faragást az alaposabb vizsgálatok számára.