A Világbank szerint még idén összeomolhat az ukrán gazdaság, de az oroszt sem kíméli a háború
A Világbank legfrissebb elemzésében az orosz-ukrán háború hatásaival foglalkozott, ennek kapcsán pedig baljós előrejelzéseket osztott meg.
Az orosz-ukrán háború kétségkívül rég nem látott negatív hatásokkal jár a világgazdaságra nézve, és az is egyértelmű, hogy az ostromlott Ukrajnát érinti leginkább a gazdasági összeomlás. A Világbank elemzése szerint Ukrajna gazdasága mintegy 45,1 százalékos csökkenést könyvel el csak az idei évben, de az orosz GDP is 11,2 százalékos visszaesést fog elkönyvelni.
Az elemzés készítői szerint mivel a háború nyomán jóformán megszakadt az export, a vállalkozások kénytelenek voltak bezárni kapuikat, a termelőeszközök pedig megsemmisültek, az ukrán gazdaság példátlan veszteségeket könyvelhetett el, és azok a vállalkozások, melyek még képesek fenntartani működésüket, így is bőven kapacitásuk alatt teljesítenek.
Miután elvágták a fekete-tengeri hajózási útvonalakat, Ukrajna egy az egyben elesett gabonaexportjának mintegy 90 százalékától, valamint az összes export közel 50 százalékától. A Világbank kiemelte, a harci zónákban értelemszerűen nincs gazdasági tevékenység, de a folyamatos harcok miatt a mezőgazdasági termelés is komoly akadályokba ütközik.
Az oroszok által végrehajtott támadások nyomán becslések szerint az ukrán infrastruktúra a háború kezdete óta több mint 100 milliárd dolláros kárt szenvedett el, ezért az országnak azonnali hatállyal financiális támogatásra van szüksége. A Világbank alelnöke, Anna Bjerde ennek kapcsán bejelentette, a Világbank eddig 923 millió dollárt különített el Ukrajna számára, valamint egy további kétmilliárd dolláros csomagot is tervez biztosítani az ország számára, mindezt garanciák és kölcsönök formájában.
A Világbank elemzésében arra is kitért, a környező kelet-európai országok, így Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova GDP-je várhatóan mintegy 30,7 százalékkal fog bezuhanni a háború miatt, míg a közép-európai régióban – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Románia – a korábbi 4,7 százalékos növekedés helyett mindössze 3,5 százalékos lehet majd a gazdasági növekedés.