Vezető közgazdászok kongatták meg a vészharangot a globális egyenlőtlenségek kapcsán
A világ vezető közgazdászai az ENSZ-nek és a Világbanknak címzett levelükben figyelmeztettek, a szegények és a gazdagok közötti szakadék növeli az éghajlati katasztrófa kockázatát, valamint a szegénység elmélyülését.
Fotó: Unsplash/Tom Parsons 
Egy több mint 200 vezető közgazdászból álló csoport írt nyílt levelet az ENSZ-nek és a Világbanknak annak kapcsán, hogy a világ gazdagjai és szegényei között látványosan növekszik a szakadék, az egyre növekvő probléma kezelésének elmulasztása pedig csak tovább növeli a szegénységet és az éghajlati összeomlás kockázatát.
Az ENSZ főtitkárához, António Guterreshez és a Világbank elnökéhez, Ajay Bangához intézett levélben 67 ország szakértői szólították fel a két szervezetet, hogy tegyenek többet a második világháború óta a globális egyenlőtlenségek legnagyobb mértékű növekedésének visszafordítása érdekében.
A felhívás támogatói között olyan prominens személyiségek is vannak, mint Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök, valamint Jayati Ghosh, Joseph Stiglitz és Thomas Piketty közgazdászok. A nemzetközi közösség által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél egyike volt az egyenlőtlenségek 2030-ig történő csökkentése, ám a levél szerint most sürgős cselekvésre van szükség.
A levélben többek között rámutattak, a koronavírus-járvány is megmutatta, hogy a gazdagokra és a szegényekre eltérő hatással bírt a vírus, ám ezt az egyenlőtlenséget is figyelmen kívül hagyták a világ vezető szervezetei.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a probléma kezelésében elért előrehaladás értékelésének jelenlegi eszköze – a legszegényebb 40 százalékának a lakosság egészéhez képest gyorsabb jövedelemnövekedése – nem veszi figyelembe a jövedelem és a vagyon szupergazdagok körében tapasztalható koncentrációját.
Azt is kiemelték, hogy negyed évszázada most először fordult elő, hogy egyszerre növekedett a globális szegénység és a szélsőséges gazdagság. A dokumentumban leszögezték:
„A célok számítanak. A vezetés számít. A Világbank és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai egyedülállóan alkalmasak arra, hogy az egyenlőtlenségek csökkentésére szólítsanak fel, melyre megosztott világunknak ma sürgősen szüksége van.”
A szakértők az egyenlőtlenség jobb mérését és ambiciózusabb célokat követelnek a jövedelmi és vagyoni különbségek csökkentésére, kiemelve, hogy most a rendkívüli gazdasági egyenlőtlenségek idejét éljük: a szélsőséges szegénység és a szélsőséges gazdagság 25 év óta először emelkedett meredeken és egyidejűleg, hozzátéve, hogy a 2019 és 2020 között a globális egyenlőtlenség gyorsabban nőtt, mint a második világháború óta bármikor.
