Clouds
21 Budapest
Dollár
357,64 Ft
Euró
384,77 Ft
Font
437,29 Ft
Bitcoin
27,915 $

Elemzés: 2050-re megszűnhet a mélyszegénység

TÉMÁK:
#elemzés
Fotó: Unsplash
Külföld
not image

Koós Alexandra

Szerkesztő
TÉMÁK

Az egyenlőtlenségek valószínűleg megmaradnak, és a szegénység továbbra is létezni fog, de a gazdasági növekedés a legtöbb ember számára stabil munkahelyet és jövedelmet biztosít majd.

A Globális Fejlesztési Központ (CGD) jelentéséből kiderül, bár a covid-járvány elkezdte visszafordítani a szélsőséges szegénység felszámolása terén elért haladást, és további kihívások is várhatók, ám a károknak nagyon korlátozott hatása lehet a gazdasági növekedés általános előrehaladására.

Soron kívül Saját otthonukban fojtottak meg egy anyát és két kisfiát

Charles Kenny, a CGD egyik munkatársa szerint az egyenlőtlenségek valószínűleg megmaradnak, és a szegénység továbbra is létezni fog, de a gazdasági növekedés a legtöbb ember számára stabil munkahelyet és jövedelmet biztosít majd.

Ezáltal nem lesz rá szükség, hogy ezeknek az embereknek a jelenlegi bizonytalan, nem hivatalos munkára vagy önellátó gazdálkodásra kelljen támaszkodniuk, kiemelve, hogy 2050-re egyetlen ország sem minősül majd alacsony jövedelműnek.

A Napi.hu beszámolójából az is kiderül, hogy bruttó nemzeti össztermékben meghatározva az az ország számít alacsony jövedelműnek, ahol az egy főre jutó GDP 1085 dollár (395 ezer forint) vagy annál kevesebb.

Biztató számok

Az előrejelzés szerint a szélsőséges szegénység – az egy főre jutó megélhetésre szolgáló fizetés napi 2,15 dollárnál (780 forint) kevesebb – a 2022-es 8%-ról 2050-re világszerte 2% alá esik, s Afrikában, ahol ez az arány legmagasabb, 29%-ról 7%-ra csökkenne a szegénység.

Mindemellett úgy becsülik, hogy a világ népességének több mint kétharmada napi 10 dollárnál (3600 forint) magasabb összegből élhet 2050-re, s jelenleg világszerte az emberek 42%-a keres napi 10 dollárnál többet – írta a The Guardian.

A szerzők a következő két évtizedre sokkal lassabb növekedést jósolnak a magas jövedelmű országokban, ahol az egy főre jutó GDP 2019-től csak mintegy 20%-kal nő, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban megduplázódik.