Súlyos vérszegénységet okozhat a világűrben való tartózkodás
Egy tanulmány új megvilágításba helyezte az űrrepülés veszélyeit, és a hosszú távú küldetéseken részt vevő űrhajósok vörösvérsejtszámára gyakorolt hatásait. A kutatás elmélyítette az űrvérszegénység néven ismert állapottal kapcsolatos ismereteinket, és fontos megállapításokat tett az űrkutatás jövőjére nézve.
„Az első űrmissziók óta folyamatosan űrvérszegénységről számoltak be, amikor az űrhajósok visszatértek a Földre, de nem tudtuk, hogy miért. Tanulmányunk azt mutatja, hogy az űrbe érkezéskor több vörösvértest pusztul el, és ez az űrhajós küldetésének teljes időtartama alatt folytatódhat” – mondta az Ottawai Egyetemen elvégzett kutatás vezető szerzője, dr. Guy Trudel.
Az űrvérszegénységet eddig rövid távú, múló állapotnak tartották, amely a szervezetnek az űrbéli környezethez való alkalmazkodásából ered, mivel a gravitáció hiánya miatt a folyadékok az asztronauta felsőteste felé tolódnak el érkezéskor.
Ennek következtében az űrhajósok elveszítik a vérereikben lévő folyadék 10 százalékát – eddig azt feltételezték, hogy a szervezetük gyorsan elpusztítja a vörösvértestek ominózus arányát, hogy kordában tartsa a helyzetet, és a vérsejtek 10 nap űrbéli tartózkodás után a normális szintre pótlódnak.
Trudel és csapata azt tapasztalta, hogy a hatások sokkal hosszabb ideig tartanak, és a vörösvértestek pusztulása nem a folyadékok elmozdulásának, hanem egyszerűen az űrben tartózkodásnak köszönhető. A tudósok közvetlenül mérték a vörösvértestek pusztulását 14, hat hónapos űrmisszióban részt vevő űrhajósnál, mégpedig a légzésük elemzésével – megmérték a szén-monoxid mennyiségét a leheletmintákban, mivel pontosan egyetlen szén-monoxid-molekula keletkezik minden alkalommal, amikor a vörösvértestek egyik összetevője, a hem egy molekulája megsemmisül.
Ebből kiderült, hogy az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson való hat hónapos tartózkodásuk alatt másodpercenként hárommillió vörösvértestet vesztettek, ami 54 százalékkal több, mint az a kétmillió darab, amit a Földön a szervezetünk másodpercenként elpusztít és kicserél. Bár a vörösvérsejtek termelését nem mérték közvetlenül, a csapat azt feltételezi, hogy az elveszett sejtek gyorsan pótlódtak, máskülönben az űrhajósoknál súlyos vérszegénység alakult volna ki.
A tudósok szerint az eredmények azt sugallják, hogy az űrhajósokat és űrturistákat szűrni kell olyan állapotokra, amelyeket befolyásolhat a vérszegénység, és az étrendet is módosítani kell a plusz vörösvérsejt-veszteség figyelembevételével. Fontos, hogy az sem ismert, hogy a szervezet meddig képes fenntartani a vörösvértestek magasabb pusztulási és termelési arányát, így még rengeteg a kérdőjel, amiket szükséges a közeljövőben kivizsgálni.