A Lubero terület Ntoyo településén történt mészárlásról Col Alain Kiwewa helyi közigazgatási vezető az AP-nek elmondta: „Az ADF-támadás körülbelül 60 halálos áldozatot követelt, de a végleges számot csak ma este tudjuk közölni, mivel a terület most küldte ki az egységeket, hogy megszámolják a lefejezett embereket.”

Macaire Sivikunula, egy másik helyi vezető hozzátette: „Az áldozatokat egy gyászszertartáson érte váratlanul a támadás, és többségüket machetével ölték meg, míg másokat lelőttek.”

A gazdag ásványkincseiről ismert Kivu régió hónapok óta a harcok középpontjában áll, ahol a kongói kormányerők és szövetségeseik a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoporttal küzdenek, miközben több tucat fegyveres csoport tevékenykedik a térségben. Az ADF a bizonytalan biztonsági helyzetet kihasználva terjesztette ki műveleteit.

Az ADF idén több véres támadást is végrehajtott: július végén egy katolikus templom ellen intézett rajtaütésben több mint 40 embert öltek meg, és 12-14 főt elraboltak. Augusztusban 52 emberrel végeztek, miközben – az ENSZ békefenntartó missziója szerint – „emberrablásokat, fosztogatást, házak, járművek és motorkerékpárok felgyújtását, valamint vagyontárgyak megsemmisítését” hajtották végre.

Ez már a sokadik eset

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának vizsgálata szerint 2024 vége óta minden fél követett el jogsértéseket Észak- és Dél-Kivuban, beleértve az azonnali kivégzéseket és a tömeges szexuális erőszakot is – írja az Al Jazeera.

Az ENSZ szakértői úgy becsülik, hogy az ADF 1000-1500 főből áll, köztük külföldi harcosokkal, akik könnyűfegyvereket, machetéket, aknavetőket és rögtönzött robbanószerkezeteket használnak. Stig Jarle Hansen, az al-Kaida és az ISIL afrikai tevékenységét kutató szakértő az Al Jazeerának nyilatkozva kijelentette: „Nem elég erősek ahhoz, hogy területet tartsanak, de elég erősek ahhoz, hogy túléljenek.” A csoport „mobil marad, falvakba hatol be, hogy támadásokat hajtson végre, toborozzon és megmutassa erejét”, és a tömeges vérengzések után „gyerekeket visznek el kényszertoborzásra”.

Az ADF az 1990-es években alakult Ugandában, eredetileg Ugandai Muszlim Szabadságharcosok néven, a kormány megdöntését célul kitűzve, majd a kongói határ menti vidékre szorult vissza. 2015-ben alapítóját, Jamil Mukulut Tanzániában elfogták, utódja, Musa Seka Baluku pedig 2017-ben hűséget esküdött az ISIL-nek. 2019-ben a csoport a Közép-afrikai Tartomány részévé vált, a másik ága Mozambikban működik. Az Egyesült Államok 2021-ben terrorszervezetté nyilvánította.

Idén Uganda katonákat vezényelt Észak-Kivu és Ituri tartományokba az ADF elleni Shujaa hadművelet részeként. A múlt héten két ugandai katona vesztette életét összecsapásokban a fegyveres csoport tagjaival.