Mint arról korábban beszámoltunk, a Trump-adminisztráció elrendelte a világ legnagyobb hadihajójának, a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozónak a Karib-térségbe vezénylését. A döntés része annak a katonai kampánynak, amit az amerikai kormányzat a nemzetközi drogkereskedelem elleni harc jegyében indított – ám a térségben egyre többen tartanak attól, hogy a valódi cél a venezuelai rezsim destabilizálása.

Nicolas Maduro venezuelai elnök élesen bírálta az amerikai lépést: „Háborút fabrikálnak. Megígérték, hogy soha többé nem vesznek részt háborúban, és most mégis háborút fabrikálnak” – nyilatkozta az állami médiának. A USS Gerald R. Ford, ami akár 90 repülőgépet is szállíthat, a Földközi-tengerről indulva tart a Karib-térségbe, ahol a Pentagon szerint „megerősíti és kiegészíti a meglévő képességeket a kábítószer-kereskedelem megzavarására, valamint a transznacionális bűnszervezetek lebontására”.

Pete Hegseth védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy a hadműveletek keretében újabb légicsapást hajtottak végre a Karib-tengeren, ami során „hat férfi narco-terroristát” semlegesítettek. Az akció célpontja egy hajó volt, amely a Tren de Aragua nevű bűnszervezethez tartozott – ezt a csoportot az Egyesült Államok hivatalosan terrorista szervezetként tartja nyilván.

Példátlan akciók jöhetnek

A Trump-adminisztráció szeptember óta tíz légicsapást hajtott végre a térségben, és Donald Trump elnök többször utalt arra, hogy a tengeri műveletek után „a szárazföld is szóba jöhet”. „Most már komolyan fontolgatjuk a szárazföldi beavatkozást, mert a tengert már jól ellenőrzés alatt tartjuk” – mondta a Fehér Házban. A CNN információi szerint az amerikai elnök fontolgatja, hogy közvetlenül venezuelai kokain-előállító létesítményeket és csempészútvonalakat vegyen célba, bár végleges döntés még nem született – írja a BBC.

A hadműveletek jogszerűségét több amerikai politikus is megkérdőjelezte. Szeptember 10-én 25 demokrata szenátor írásban fordult a Fehér Házhoz, azt állítva, hogy az egyik korábbi csapás „bizonyíték nélkül történt, nem volt egyértelmű, hogy a hajó és annak rakománya veszélyt jelentett volna az Egyesült Államokra”. Rand Paul republikánus szenátor szerint az ilyen akciókhoz kongresszusi jóváhagyás szükséges.

Brian Finucane, az amerikai külügyminisztérium korábbi jogásza, jelenleg az International Crisis Group munkatársa, úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok egy alkotmányos válságot él át. Az Alkotmány 1. cikke szerint a Kongresszusnak van elsődleges kontrollja a katonai erő alkalmazása felett, ezt a jogkört azonban ebben az esetben a Fehér Ház vette át. A Kongresszuson múlik, hogy visszaszerezze ezt a hatáskört.”