Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadjárata a vártnál gyorsabban haladhat előre – erről beszélt egy korábbi magas rangú amerikai katonai vezető, aki szerint a műveletek hatása már most jelentős, és akár döntő fordulatot is hozhat a konfliktusban.

A nyugalmazott tábornok, Frank McKenzie – aki korábban az amerikai Középső Parancsnokságot vezette, és mind Donald Trump, mind Joe Biden elnöksége alatt szolgált – úgy fogalmazott, hogy a hadműveletek a vártnál gyorsabban haladnak.

„Úgy gondolom, meg fognak törni. Úgy gondolom, hogy meg fognak egyezni. Sok éven át, számos pozícióban szimuláltam ezt a helyzetet a Középső Parancsnokságnál. Egy kicsit előrébb tartunk, mint ahol ebben a szakaszban a szimulációk alapján várható lett volna.”

Nemcsak a katonai érdekekről van szó

A katonai szakértő szerint a jelenlegi stratégia középpontjában Irán rakéta- és drónképességeinek fokozatos leépítése áll, amelyet célzott légicsapásokkal hajtanak végre. Ez nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú, mivel Irán válaszul lezárta a Hormuzi-szoros térségét, amely a globális energiaszállítás egyik legfontosabb útvonala. A lépés világszerte üzemanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetett.

„Amit most teszünk, az az, hogy csökkentjük Irán képességét arra, hogy a szorosban hajókat vegyen célba rövid hatótávolságú rakétáival, drónjaival és más eszközeivel.” Majd hozzátette: „Ezt úgy érjük el, hogy a nap 24 órájában fenntartjuk a légi fölényt Dél-Irán felett, figyeljük, hol vannak ezek a rakéták, és könyörtelenül csapást mérünk rájuk. Amint ezeket nagyon alacsony szintre csökkentjük, akkor – ha szükséges – be lehet vonulni és aknamentesítést végezni.”

Régóta készültek erre

A volt parancsnok arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok hosszú évek óta készül egy esetleges hadműveletre a térségben, beleértve a stratégiai jelentőségű Kharg-sziget elfoglalását is, amely Irán olajtermelésének jelentős részét adja. „Ha elfoglalják Kharg-szigetet, gyakorlatilag teljesen le lehet állítani az iráni olajgazdaságot. Nagyon keményen kell továbbra is nyomást gyakorolnunk rájuk, mert valójában csak erre reagálnak.”

A New York Post beszámolója szerint a konfliktus időtartama továbbra is bizonytalan, mivel Teherán egyelőre elutasítja a közvetlen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és vezetői teljes kártérítést követelnek a háborús károkért. Eközben a háború már a második hónapjába lépett, és sajtóértesülések szerint Washington akár április közepére lezárná a hadműveleteket, ami – szükség esetén – szárazföldi csapatok bevetését is jelentheti Irán mélyén.

The Wall Street Journal információi alapján az amerikai vezetés több stratégiai célt is megfogalmazott, köztük Irán nukleáris programjának megsemmisítését, valamint Teherán közel-keleti befolyásának visszaszorítását. A fejlemények azt mutatják, hogy a konfliktus nemcsak katonai, hanem globális gazdasági és politikai szinten is meghatározó hatással bír, miközben a végkimenetel továbbra is kérdéses.